Az Újpesti Virág Óvodában szinte egymást érik a hagyományőrző programok: nemrég rendezték a Mihály-napi vásárt, hamarosan pedig a Dömötör-napi Juhászbálra készülhetnek a gyerekek. Az intézmény nemcsak az állatvédelem terén mutat példát, hanem a hagyományőrzés és a magyar kulturális értékek megőrzése is fontos szerepet kap pedagógiai programjában.
Nyár elején már beszámoltunk az Újpesti Virág Óvoda kiemelkedő munkájáról, amely immár harmadik alkalommal részesült elismerésben az állatvédelem tekintetében, idén pedig Állatbarát Bázisintézménnyé is vált.
Az óvoda azonban nemcsak az állatok iránti szeretet és gondoskodás terén mutat példát: a nevelési program egyik alappillére a hagyományőrzés is. Az itt dolgozó pedagógusok kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a gyerekek megismerjék és megszeressék a magyar kulturális örökséget, népszokásokat és ünnepi hagyományokat. Az ilyen jellegű foglalkozások nemcsak közösségformáló erővel bírnak, hanem segítik a gyerekek helyes értékrendjének kialakítását is. A kérdéskörről Váginé Bonifert Diánával, az Újpesti Virág Óvoda óvodapedagógusával beszélgettünk.
„A hagyományőrzés számunkra nem csupán egy színes program vagy ünnepi esemény, hanem nevelési alapelv, amely mélyen áthatja az óvodai mindennapokat. Úgy gondoljuk, hogy a magyar nép hagyományainak, meséinek, dalainak és játékkincsének ismerete olyan kulturális- és lelki alapot ad a gyerekeknek, amely egész életükben elkíséri őket” – fogalmazott Váginé Bonifert Diána.
A népi játékok, mondókák, dalok és népmesék természetes közegét adják az óvodáskorú gyerekek világának: mozgásosak, dallamosak, ritmusosak, és játékosan fejlesztik a beszédet, a fantáziát és az együttműködést. A mai, rohanó világban ezek az értékek gyakran háttérbe szorulnak, pedig igazi kincset jelentenek.
„Pedagógusként hisszük, hogy nekünk kell őrizni a lángot – azt a szeretetet és tiszteletet, amelyet elődeink hagytak ránk a népi kultúra által” – mondta Diána.
Az óvoda mindennapjaiban számos program és projekt kapcsolódik a jeles napokhoz, ünnepekhez és közösségi eseményekhez. Ilyen alkalmak például a Mihály-napi vásár, a népmese világnapja, a zene világnapja, a Márton-nap vagy a Dömötör-napi Juhászbál – és a sort még hosszan lehetne folytatni. Az óvodapedagógusok tudatosan építenek ezekre az értékekre, hogy a gyerekek élményszerűen tapasztalhassák meg a hagyományok szépségét.
„Hiszünk abban, hogy ha a gyerekek már kicsi korban megismerik és megszeretik népünk hagyományait, akkor felnőttként is továbbviszik, és ezzel életben tartják azt a kulturális örökséget, amely nemzetünk egyik legnagyobb értéke” – tette hozzá a Virág ovi óvodapedagógusa.
A népi kultúra eszközei – a dalok, mondókák, játékok és mesék – nemcsak szórakoztatnak, hanem fejlesztik a mozgást, a ritmusérzéket, a beszédet, a gondolkodást és a közösségi érzést is. A gyerekek számára különösen izgalmasak a népi megfigyelések, szokások, amelyek játékos formában tanítják meg nekik a természet és az ember kapcsolatát. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a gyerekek értéktisztelő személyiségekké váljanak, akik továbbviszik mindazt, amit pedagógusaik igyekeznek megőrizni számukra.
A Virág óvodában nemcsak a gyerekeket, hanem a szülőket is bevonják a kiemelt programokba. „Örömmel tapasztaljuk, hogy a szülők évről évre egyre aktívabban kapcsolódnak be az óvoda hagyományőrző programjaiba, és szívvel-lélekkel támogatják a közösségi eseményeket, hasonló izgalommal várják, mint mi ezeket a rendezvényeket. Jó együtt lenni, kiszakadni a hétköznapokból, együtt örülni, nevetni és közben a hagyományainkat is elevenen tartani” – fogalmazott Diána.
A Mihály-napi vásár például igazi közösségi élményt jelent: a családok már hetekkel korábban közösen készülnek, barkácsolnak, festenek, kézműves ajándékokat alkotnak. A vásár napján az óvoda udvarán színes forgatag fogadja a gyerekeket és szülőket, ahol mindenki megtalálja a maga örömét – legyen az vásárlás, beszélgetés vagy közös játék.
A Dömötör-napi Juhászbál is nagy népszerűségnek örvend: a gyerekek és szülők együtt faragják a tököket, énekelnek, mondókáznak és részt vesznek a népi játékokban. A programok sikerét a pozitív visszajelzések száma is bizonyítja: a szülők mellett a meghívott vendégek, például a Suholó néptánccsoport tagjai is mindig örömmel térnek vissza az óvodába. A csoport idei vendégszereplése teljesen lenyűgözte a gyerkőcöket. A színes, hagyományos népviseletek, a Bokréta-díjas előadások, valamint a látványos néptáncok – köztük a verbunk és az üveges tánc valósággal elbűvölte a gyerekeket. A közös táncmulatság végül igazi örömünneppé varázsolta a napot, ahol kicsik és nagyok együtt élhették át a népi kultúra felszabadító, közösségteremtő erejét.
Az idei évben sem maradnak el a jeles napok és közösségi programok: november 11-én a Márton-napot ünneplik, amely Újpest Önkormányzatának városi rendezvénysorozatához is kapcsolódik. Az óvoda rendszeresen részt vesz a libás felvonuláson, ahol a gyerekek saját készítésű lampionjaikkal, énekekkel és mondókákkal gazdagítják az ünnep hangulatát. Már napokkal előtte kézműves foglalkozások, mesék és dramatikus játékok készítik fel a kicsiket az eseményre.
Decemberben az adventi időszakra készülnek: a hangsúly a közös élményeken van. Az óvodai barkácsdélutánokon énekléssel, alkotással és díszítéssel várják a családokat, miközben a hagyományok ápolása is teret kap.
A közeljövő egyik különleges programja a Magyar Mezőgazdasági Múzeum „Csikós vagyok a pusztán” – című interaktív foglalkozása lesz, ahol a nagycsoportos gyerekek a pusztai állattartás hagyományaival és a magyar alföldi pásztorkultúrával ismerkedhetnek meg. A hét folyamán a nagycsoportosok betekintést nyerhetnek a lovas pásztorattitűdbe, a hagyományos eszközök használatába, és játékos formában kapcsolódhatnak a pusztai élet mindennapjaihoz, mindezt a múzeum szaktanárai és pedagógusai vezetésével.
Az Újpesti Virág Óvoda ezzel példát mutat arra, hogyan lehet a hagyományőrzést és a közösségépítést a mindennapi nevelés szerves részévé tenni. Az óvoda munkatársainak további sikereket kívánunk, a gyerekeknek pedig élményekben gazdag, vidám mindennapokat!
SZFM