Mit nekünk meteorológia! Figyeljük, mit csinál, és kiderül, jön-e a tavasz.
Február 2-át (a katolikus naptár szerint Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe) „tavaszkezdő” napként is emlegetik, és két különböző, tartalmában hasonló, állathoz kötődő, népi „meteorológiai” bölcsességet is kötnek hozzá.
Az egyik szerint ma inkább a farkas nézzen be az ablakon, mint a nap, mert, ha szép, enyhe idő van, elhúzódik a tél. Ezt üzenheti meg a hiedelem szerint a barna medve is, amely, ha ma meglátja árnyékát, azaz süt a nap, visszabújik, mert hosszú, kemény tél áll előttünk. Ám ha odakint csikorgó hideg fogadja, érzi, tudja, hogy hamarosan tavaszodni kezd.
A közvélekedéssel ellentétben egyébként a barna medve nem alszik téli álmot, csak pihenőt tart egy földbe vájt üregben, barlangban. Ilyenkor az anyagcseréje és szívverése is lelassul, így a tápanyagszükséglete annyira lecsökken, hogy a nyáron felszedett tartalék és a rendelkezésre álló kevéske eleség elég lehet a túléléshez. Ráadásul időnként, általában enyhébb, napsütéses időben ki is bújik rejtekéből, így alakulhatott ki a vele kapcsolatos népi időjárás-előrejelzés.
Mindenesetre ott, ahol ez megfigyelhető, ma kiderülhet, mi a véleménye az időjárás alakulásáról. Ha előjön, de nem találkozik az árnyékával, rövidesen beköszönthet a tavasz. Vagy nem.
CSG