Április 12-én ünnepeljük az űrhajózás világnapját, emlékezve arra a 65 évvel ezelőtti napra, amikor útjára indult a Jurij Gagarin repülő őrnagyot szállító Vosztok-1 típusú űrhajó, így első emberként ő jutott el a világűrbe. Összesen 108 percet töltött odafent, egyszer megkerülve a Földet. Első magyarként 19 évvel később, 1980. május 26-án Farkas Bertalan indult a világűrbe a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén. Kisbolygót neveztek el róla: ez a 240757 Farkasberci égitest.
Az első, embert szállító űrhajót 65 évvel ezelőtt bocsátották Föld körüli pályára a bajkonuri űrállomásról, az egykori Szovjetunió területéről, és egyetlen utasa Jurij Gagarin űrhajós volt. Így Gagarin volt az első ember, aki láthatta, hogy a Föld tényleg gömbölyű, azt is, hogy többnyire víz borítja, és megtapasztalhatta a súlytalanságot. Egyszer kerülte meg a Földet, majd sikeresen földet ért. A 40 868,6 km hosszú utat az óránként maximálisan 28 260 kilométeres sebességgel száguldó űrhajó 108 perc alatt tette meg.
Fotó: hordozórakéta nélküli Vosztok űrhajó, forrás: fortepan/Péterffy István
Fotó: Jurij Gagarin űrhajós fogadása a Parlamentben, készítette: Rév Miklós, forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
19 évvel később, 1980. május 26-án első magyarként Farkas Bertalan indult a világűrbe a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén. Magyarország ezzel az űrutazással a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe. Májusban lesz negyvenhat éve a történelmi űrrepülésnek.
A magyar űrhajósjelölteket 1977 májusától kezdték kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten, a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézetben. A vizsgálatok eredményeképpen négy pilótát választottak ki, akik közül ketten, Farkas Bertalan és Magyari Béla a Gagarin Űrhajóskiképző Központban végezték a további felkészülést szovjet kollégáikkal együtt 1978 és 1980 között. Mindkét magyar kiváló eredménnyel végezte el a kiképzést, a jelöltek közül a magyar szervezők választották ki Farkas Bertalant az űrrepülésre, Magyari Béla pedig végig készen állt a helyettesítésére.
Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov 1980. május 26-án, moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor indult a világűrbe a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén. Az űrhajósok 1980. június 3-án tértek vissza a Földre.
45 évvel később, azaz 2025-ben hazánk ismét embert küldött az űrbe: a HUNOR-program keretében Kapu Tibor utazott a Nemzetközi Űrállomásra. A négytagú személyzetét szállító Dragon űrhajó 2025. június 26-án a sikeres indítás után 28 órával, közép-európai idő szerint 12 óra 31 perckor dokkolt a Nemzetközi Űrállomáshoz.
Mint ismeretes az ENSZ Közgyűlése 2011-ben, a történelmi esemény 50. évfordulóján, hivatalosan az űrhajózás nemzetközi napjává nyilvánította április 12. napját – határozatában hangsúlyozva az űrtudományoknak a fenntartható fejlődéshez és az emberiség jólétéhez való hozzájárulását.
Néhány érdekesség az űrhajózás világnapjára:
- Farkas Bertalan nevét a 240757 Farkasberci kisbolygó őrzi, amit Sárneczky Krisztián fedezett fel 2005. május 26-án.
- Az első űrturista, Dennis Tito volt, aki 2001-ben 7 napot töltött az űrben, 20 millió dollárért. Kiutazását komoly felkészülés előzte meg 2000-ben a Jurij Gagarin Űrhajózáskiképző Központban, Oroszországban. Eredetileg a Mir űrállomásra utazott volna, azonban végül úgy alakult, hogy két orosz űrhajóshoz csatlakozva a Nemzetközi Űrállomásra érkezett. Utazása után az űrturista megnevezés helyett az űrrepülési résztvevő elnevezést használják azokra, akik nem hivatalos asztronautaként repülnek ki az űrbe.
- Az első Holdraszállást 1969-ben hajtották végre az amerikaiak. Az Apollo 11 fedélzetén három asztronautával hajtották végre a küldetést: Niel Armstrong, Michael Collins és Edwin „Buzz” Aldrin.
BK