1840. március 15-e jelentős dátum Újpest életében. Ekkor kelt gróf Károlyi István alapító levele, amelyben a földesúr kötelező érvényű szerződést kötött „a Megyeri pusztáján felállítandó, Új-Megyer nevet viselő gyarmatán” megtelepedő lakosokkal.
Újpest alapítólevelének egyik oldala. Az első szerződést Mildenberger Márton kötötte Károlyi Istvánnal. (A felvétel az Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény tulajdona)
Károly István (1797-1881) gróf, főispán, politikus, akadémikus, Újpest alapítója, művelt, világot járt, haladó gondolkodású ember volt. A hatalmas fóti uradalom birtokosa az 1838-as nagy pesti árvíz után, hogy a főváros lakóin segítsen, ösztönözte a Duna melletti területen a letelepedést. Ebből jött létre 1840-ben Új-Megyer néven Újpest községe. A 101 lakost számláló településen az első tanácsot 1840. április 5-én választották, a bíró Lőwy Izsák lett. Az alapító levél az uradalom feudális jogainak erőteljes biztosítása mellett gazdasági téren több olyan rendelkezést tett, amelyek a kapitalista fejlődés irányába mutattak. Támogatta az újpesti ipar fejlődését, mesterembereket és gyárosokat telepítve le a községben. A települést Lőwy Izsák, a község majdani első bírója nevezte el Új-Pestnek. Településünk 1841-ben már hivatalosan is Újpest éven szerepelt.
„Régészkedő”diákok találtak rá
Az Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény egyik legjelentősebb relikviája, az alapító levél, egy szerencsés véletlennek köszönhetően maradt ránk. Neogrády László tanár úr, Újpest későbbi díszpolgára, a helytörténeti kutatás lelkes támogatója, diákjaival „régészkedett”. Padlásokon és pincékben porosodó papírokat gyűjtött. A József Attila utcában, a Károlyi család telekeladási irodájának egy nedves helyiségében iratokat találtak. Itt került elő Újpest alapító oklevele is, a grófi család több könyvritkaságával együtt.