Koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak az Újpest Városvédő Egyesület és az Újpesti Helytörténeti Alapítvány, valamint az UTE képviselői az egyesület Megyeri úti stadionjának falán elhelyezett emléktáblánál, amelyen azoknak a sportolóknak a neve szerepel, akik az első világháborúban estek el. Ünnepi beszédet Lőrincz Róbert Arany Horgony-díjas helytörténész mondott.
Tisztelt Egybegyűltek, tisztelt Emlékezők!
100 évvel ezelőtt ért véget az első világháború, mely a korábbi háborúkhoz képest elképzelhetetlen pusztulást okozott: 10 millióan haltak meg, 20 millió volt a sebesültek száma, a polgári lakosságot mérhetetlen szenvedés sújtotta. A háború, amelyre, mint kiderült, az egész világ készült, bennünket lelkileg teljesen készületlenül talált. A kezdeti éljenzők és szónoklók nem sejtették, hogy a saját, rövid időn belüli besorozásukat és harctéri nyomorúságaikat éljenzik, segítik elő és szavazzák meg. A Monarchia közel 8 millió mozgósítottja közül tizenötezren Újpestről indultak a frontra, közülük 222-en haltak hősi halált.
Amikor 1914-ben megfújták a nagy riadót és elhangzott a harcba hívó szó, az UTE vezetői és sportolói is sorra fegyvert ragadtak, szinte az első mozgósításra egyenruhát öltöttek. A világégés után a visszatért gárda tagjainak gyülekezőjénél bizony sok sporttárs hiányzott. Huszonnyolc uteista vesztette életét a harctéren szerzett sérülések következtében. Az egyesület 13 évvel később, 1931-ben, az újpesti stadion falán elhelyezett márványtáblával állított emléket tiszteletükre. A tábla hetven éven keresztül eredeti helyén maradt, majd a stadion 2001-es átépítésekor ide, a tribün mögé emelt új klubház előterébe került. A több mint nyolcvan éves márvány azonban megtöredezett, több név is olvashatatlanná vált rajta. 2014-ben lehetőség nyílt a felújítására, ám mivel a tábla állapota már nem tette lehetővé a renoválást, az eredetivel megegyező másolat elkészítése mellett döntöttek. Ez az új emléktábla újra ide, a stadion külső falára került, míg a régi – több darabban – tőlünk pár méterre fekszik egy tribün alatti raktárban.
A táblán szereplő huszonnyolc egykori uteista közül többeknek kiléte a múlt homályába vész, kutatásaink során sem sikerült kideríteni melyik sportágban jeleskedtek, vagy pontosan mikor vesztették életüket. Akiket ismerünk, azokról azonban ejtsünk most néhány szót.
A labdarúgó szakosztály tagja volt Besenczi Mihály, a csapat kiváló szélsője, aki a székesfehérvári honvéd huszárezred tagjaként már a háború első évében háromszor járt itthon, hogy a fronton szerzett sérüléseit kezeltesse. Negyedszerre nem tért vissza, halálos sebesülést szenvedett. Neumann Alfréd a saját nevelésű centerhalf az olasz harctéren halt hősi halált 1915 őszén, neve szerepel az újpesti zsinagóga falán található első világháborús emléktáblán is. A labdarúgó csapat másik hátvédje, Vermes Imre – aki önkéntesként maga kérte, hogy a tűzvonalba küldjék – szintén 1915-ben halt bele a harctéren szerzett sérüléseibe. Klubtársai részvéte mellett Újpesten temették el. Fogl Rezső, a későbbi legendás újpesti hátvédpáros, a Fogl fivérek bátyja 1914-re ért pályája csúcsára az UTE futball-csapatában. Őt tartották az öt Fogl testvér között a legnagyobb klasszisnak. A háború kitörésekor a 32. honvéd gyalogezredhez vonult be, majd a kárpáti harcokban vesztette életét. Ugyancsak a harctéren halt hősi halált Dorn György és Rosmann Antal labdarúgó, valamint Szidon Vilmos, az UTE ifjúsági futball-csapatának intézője.
Emmerling József és Bodnár Lajos a fiatal úszó szakosztálynak voltak nagy veszteségei. Az egyesület 1919-ben mindkettőjük emlékére úszó-vándordíjat alapított. Emmerling arcképét a klub 1919 júniusában megfestette, a képet az UTE országos úszóversenyén mutatták be.
Az UTE-táblán szereplők közül (a már említett Neumann Alfréd labdarúgón kívül) az újpesti zsinagóga előcsarnokában elhelyezett emlékművön is megtalálható Braun Nándor, Bálint Oszkár, Budai Sándor, Deucht Jenő, Lévai Elemér, Löbl Zoltán, Nasser Elemér, Perl Jenő és Porzsolt Imre, továbbá Schweiger Vilmos, az egyesület 1914. évi vezetőségi tagjának neve. Ugyancsak mindkét táblán szerepel a húszéves uteista, Bauer Béla, akit 1916-ban katonai pompával temettek az újpesti izraelita temetőben, valamint Ladányi Dezső, a 30. honvéd gyalogezred hősi halált halt tartalékos hadapródja, a nagy ezüst vitézségi érem tulajdonosa, kinek ravatalnál dr. Venetianer Lajos újpesti főrabbi mondott búcsúztatót 1915 októberében.
Az UTE tábláján szereplő további klubtagok, Dr. Gerő István, Goda Géza, Gömöri Pál, Marmorstein Simon, Sztatocsny Emil, Szabó Árpád és Wenger Ferenc szintén azok közé tartoznak, akiknek az egyesületben betöltött szerepét esetleges további kutatások tisztázhatják.
Tisztelt Egybegyűltek, tisztelt Emlékezők!
Most, az emlékezés és a tisztelgés pillanataiban jussanak eszünkbe Böjte Csaba ferences rendi szerzetes gondolatai, aki néhány nappal ezelőtt első világháborús katonák sírjai előtt így elmélkedett: „Jó lenne őket megszólítani és megkérdezni, hogy mi a véleményük az akkori kérlelhetetlen gyűlöletről, hogy mi a véleményük azokról, akik fegyvert adtak a kezükbe és a harctérre vezették, hogy egymást lemészárolják?! Adj Uram örök nyugodalmat a háborúk áldozatainak, és adj békés párbeszédhez erőt, az egyszerű embereknek és a politikusoknak is! Értesd meg velünk, hogy két ember között az egyetlen átjáró ajtó az őszinte, nyugodt párbeszéd!” E gondolatok jegyében helyezzük most el az Újpesti Helytörténeti Alapítvány, az Újpesti Városvédő Egyesület és az Újpesti Torna Egylet koszorúit.
Köszönöm, hogy meghallgattak!
Lőrincz Róbert
kurátor
Újpesti Helytörténeti Alapítvány