A Fidesz két fontos döntést is elfogadott az Országgyűlés mai rendkívüli ülésén.
Az ellenzék többsége nem ment bele a színjátékba
A Fidesz-KDNP azért nyújtotta be az EU-s hitelfelvétellel kapcsolatos indítványát és kezdeményezte a Ház rendkívüli ülését, mert Európa vezetői a pénteken megrendezendő uniós csúcson tárgyalnak annak a 750 milliárd eurós hitelnek a felvételéről, amelyért a tagállamok vállalják a garanciát, és ami a koronavírus-járvánnyal járó gazdasági károkat hivatott enyhíteni.
A HVG szerint a határozat értelmében Orbán Viktornak a következő szempontokat kell figyelembe vennie a találkozón ahhoz, hogy támogathassa az egyhangúsággal elfogadandó javaslatot:
- a szegényebb országok nem kaphatnak kevesebb forrást, mint a gazdagok;
- a pénzt kizárólag a gazdaság újraindítására, a gazdasági növekedés beindítására, a munkahelyek védelmére és új munkahelyek teremtésére lehet fordítani;
- a forrás nem köthető össze olyan politikai és ideológiai feltételekkel, mint a jogállamiság, illetve a bevándorlás kérdésének megítélése.
Az országgyűlési határozatra a Fidesz-KDNP politikusain kívül csak a független (ex-mihazánkos) Volner János és Ritter Imre német nemzetiségi képviselő szavazott igennel, az ellenzéki pártok közül pedig egyedül a Jobbik képviselői szavaztak ellene nemmel. Az MSZP, DK, az LMP és a Párbeszéd politikusai nem nyomtak gombot a szavazáskor.
A nem voksoló politikai erők képviselői az Azonnalinak nyilatkozva fölösleges színjátéknak titulálták a procedúrát, ami szerintük csak a Fidesz belpolitikai érdekeit szolgálja (ugyanakkor a közös uniós hitelfelvétellel kapcsolatban az álláspontjaik nem egységesek: a DK és a Párbeszéd támogatja, az LMP elutasítja, az MSZP csak a rászoruló országok támogatását helyesli).
Az önkormányzatok nyakába sózták az Airbnb-szabályozást
A fideszes többség arról is döntött, hogy a rövidtávú lakáskiadás szabályozását ezentúl az önkormányzatokra lőcsöli.
A most elfogadott törvény a 444 szerint a fogalmak definiálásán túl mindössze három dolgot mond ki:
- Aki rövid távra lakást akar kiadni, annak a kereskedelmi hatóságnál bejelentést kell tennie a szálláshely-üzemeltetésről.
- A szálláshely-szolgáltatás részletes feltételeit – kivéve az egyik legfontosabbat, hogy évente hány napra adható ki egy lakás – a kormány állapítja meg rendeletben.
- Azt, hogy legyen-e egyáltalán időkorlát, és ha igen, akkor mennyi, az önkormányzatok szabályozhatják rendeletben.
A jogszabály felsorolja továbbá, mik tartoznak a kormány által rendeletben megszabandó feltételek közé:
- a szálláshely-üzemeltetési bejelentés rendje és feltételei,
- a szálláshelyek nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalma,
- a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályok,
- a szálláshely-szolgáltató tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségei,
- az adatszolgáltatás rendje,
- a kötelezettségek be nem tartásának szankciói.
A portál emlékeztet arra, hogy a törvény az Airbnb szabályozásakor a világ sok részén a kérdés kapcsán jellemzően előkerülő, központi elemnek számító dolgokkal nem foglalkozik.
Kimaradt például:
- a több lakást kiadók jogi helyzetének rendezése;
- az iparszerű lakáskiadók és az ingatlanban élő, annak csak egy részét kiadók közötti különbségtétel;
- a fogyasztóvédelmi jellegű kitételek; illetve
- a társasházak esetében a lakóközösség hozzájárulásának szükségessége.
Utóbbi a rövidtávú lakáskiadások egyik sarkalatos problémája, a legtöbb panasz ugyanis épp az együttélés szabályait betartani képtelen turistákra érkezik az Airbnb típusú lakáskiadásokra.