Élete vágya, hogy eljusson Egyiptomba, s egyszer egy saját cukrászdája legyen. Margitay Melinda az informatikusból átképzett, huszonéves újpesti cukrász gasztronómiai versenyek győzteseként egyiptomi ihletéssel alkot ételszobrokat. Tutanhamon fáraó aranymaszkjának másolatát édesanyja például becsomagolva a szekrényben őrzi.
– Még tanulóként nyertem aranyérmet és különdíjat az országos gasztronómiai versenyen Tutanhamon aranymaszkjával – avat a fáraó szobor titkába Melinda. Idén tavasszal, a Tatán megrendezett Országos Gasztronómiai versenyen már a felnőttek mezőnyében indultam. ”Baráti” alapon támogatott a káposztásmegyeri Édes gyömbér cukrászda vezetője Barabás Csilla. Aranyérmet hoztam el. Az egyiptomi vallás Hórusz istenének négy fia, Amszet, Hapi, Duamutef és Kebehszenuf feje kanópusz edényekről néz vissza ránk, mellettük Anubisz isten papirusza, amin kakaófestéssel írott szöveg látható az Egyiptomi Halottak Könyvéből. A diktafonomról egyiptomi zene szólt, kifejezetten a zsűrinek.
– Honnan az egyiptom-imádat?
– Már-már őrület ez. Vonz a kultúra, az alvilág kultusza. A Tutanhamon kiállításon órákig nézelődtem, jegyzeteltem. Utána már csak meg kellett csinálnom a szobrokat. Majd’ három hónapig dolgoztam a kompozíción.
– Ezek ehető alkotások?
– Teljes mértékben azok. Az artisztika, vagyis az ételszobrászat persze olykor megálljt parancsol a vágyaknak, az ember nemigen tör le egy falatot a kanópusz edényből, vagy a halotti maszkból. Olyan ez, mintha az ember festőként, szobrászként alkotna. Nagyon élvezem.
– Ehető, mégsem romlik meg?
– Van aki húzott karamellből, grillázsból, marcipánból alkot. Jómagam egy már-már „elfeledett”, úgy gondolom nem túl népszerű, ám annál szélesebb körben kiválóan alkalmazható anyagot használok: a tragantot. Ez vízzel megduzzasztott, felfőzött zselatin, ami porcukorral összekeverve, jól formázható, nyújtható masszává válik. Hatásában marcipán, árában azonban nem. Tíz kiló porcukor elég volt a kompozícióhoz.
B. K