Az érettségi lezárása után sok diák életében elérkezik az első igazán nagy döntés ideje: hogyan tovább? Egyetem, főiskola, szakmai képzés vagy akár külföldi tanulmányok – a lehetőségek száma szinte soha nem volt ilyen sokrétű. De hogyan lehet eligazodni az óriási kínálatban, és milyen szempontokra érdemes figyelni a jelenlegi felvételi rendszerben? Erről beszélgettünk az Újpesti Babits Mihály Gimnázium tanárával, Marton Sándorral, valamint frissen felvételizett diákokat is megszólaltattunk.
Szélesebb választék, mint valaha
A felvételizők számára ma már nemcsak a hagyományos felsőoktatási képzések elérhetők, hanem a technológiai fejlődésnek és a globális oktatási hálózatoknak köszönhetően egyre népszerűbbek a rövid, gyakorlatorientált szakirányú képzések, az online egyetemek és a duális képzési programok is. Azok számára, akik nem szeretnének azonnal többéves tanulmányi elköteleződést vállalni, az ún. microcredential képzések jó alternatívát kínálnak: néhány hónap alatt elvégezhetők, és azonnal hasznosítható szakmai tudást adnak.
Itthon vagy külföldön?
Az utóbbi években egyre többen jelentkeznek külföldi egyetemekre is. Az Európai Unió mobilitási programjai (például az Erasmus+) továbbra is elérhetők, és egyre több ország kínál angol nyelvű alapképzéseket alacsony vagy akár nulla tandíjjal. A külföldi tanulmányok mellett szólhat a nyelvtanulás, a nemzetközi tapasztalat és a jobb elhelyezkedési esélyek – ugyanakkor a költségeket és az esetleges kulturális kihívásokat is mérlegelni kell.
„A mi iskolánkból elenyésző hányad megy külföldre továbbtanulni. A nálunk tanuló diákok felsőfokú felvételi aránya 95 százalék, ami igazán jónak mondható. Műszaki egyetemre 10, pénzügyi-gazdasági egyetemre pedig 10–15 százalékuk kerül be” – mondta Marton Sándor tanár úr.
A ponthatárok és a megújult rendszer – diákok szemszögéből
Az elmúlt években a felvételi rendszer jelentősen megváltozott: a középszintű érettségi eredmények súlya csökkent, az emelt szintű vizsgák szerepe felértékelődött, és az intézményi többletpontok szabályozása az egyetemekhez került. 2025-ben ezek a módosítások már teljes körűen érvényben vannak, így sok diák sorsát közvetlenül befolyásolták.
Egy frissen felvett diák így mesélt tapasztalatairól:
„Nekem nagyon jól sikerült az emelt szintű matekérettségi, de a középiskolai átlagom kicsit lehúzta a pontszámot. Az új rendszer miatt éppen hogy elértem a ponthatárt, ami hatalmas megkönnyebbülés volt. Ha a régi számítás lett volna érvényben, sokkal biztosabb helyzetben lettem volna.”
Egy másik tanuló, aki gépészmérnöknek készült, csalódottan nyilatkozott:
„Az új pontrendszer szerint a szakmai előkészítő tárgyakat jobban figyelembe vették, viszont az én választott tárgyaim nem számítottak bele úgy, mint régen. Emiatt 4 ponttal lemaradtam, és most gondolkodom, hogy jövőre újra próbálkozom, vagy inkább technikusi képzésbe vágok bele.”
Egy gazdaságinformatikus szakra felvett diák így fogalmazott:
„Én pont az új szabályoknak köszönhetem a bejutást. Az emelt szintű matekérettségim és az informatikai versenyen elért eredményem is sok pluszpontot ért. Nem volt könnyű év, de megérte.”
Akadt olyan tanuló is, aki idén az orvosi ponthatár alatt maradt:
„Mindig orvos szerettem volna lenni, de most egy hajszálon múlt. A kompetenciamérés nálam nem sikerült jól, így hiába volt jó az érettségim, kevés lett a pontom. Nem adom fel, jövőre újra megpróbálom, addig pedig valószínűleg tapasztalatszerzés céljából önkénteskedni fogok egy kórházban.”
Marton tanár úr is hangsúlyozta:
„Sokan belátták, hogy az emelt szintű érettségi nem nehezebb annál, amennyivel több pontot ér. Ezért nálunk is nőtt az emelt vizsgák aránya. Szerencsére a Babitsból kikerülő egyetemisták nagyon ritkán morzsolódnak le: a lemorzsolódási arány nálunk mindössze 1–2 százalék.”
Szakképzés és munkaerőpiac
Nem mindenki akar azonnal egyetemre menni – és ez a Babitsban is megfigyelhető.
„Kevesen választják az azonnali munkába állást; évfolyamonként ez egy-két embert jelent, akik jellemzően a művészetekben szeretnének kiteljesedni” – tette hozzá Marton tanár úr.
A szakirányú továbbtanulás, például a technikusi képzések, gyorsabb belépést biztosítanak a munkaerőpiacra, ahol nagy a kereslet a jól képzett szakemberekre. Az IT, az egészségügy, a műszaki területek és a zöldgazdaság szakmái különösen jó elhelyezkedési esélyeket kínálnak.
Tudatos döntés, biztos alapok
Összességében elmondható, hogy a mai felvételizők előtt minden korábbinál több út áll nyitva. Akár a klasszikus egyetemi képzés, akár a rövidebb szakirányú tanfolyamok, akár a külföldi tanulmányok felé fordul valaki, a lényeg az időben meghozott és jól megalapozott döntés. Az érettségi utáni időszak igazi kihívás, de egyben lehetőség is – az első lépés egy tudatosan épített jövő felé.