Nyugdíj: mi változik januártól?

  •  
  •  
  •  

Január elsejétől 4,1 %-kal nőnek a nyugdíjak, valamint a nyugdíjba vonulás idejétől függően korrekciós emelés is történt – mondta Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság január 5-én tartott budapesti sajtótájékoztatóján.

A 4,1 %-os emelés mintegy 2 millió 657 ezer embert érint, mely átlagosan 3452 forintot jelent. Ezen túl korrekciós nyugdíjemelésben részesülnek azok, akik 1988 és 1990 között mentek nyugdíjba, ők 2%-os emelésben részesülnek, átlagosan 1600 forintot kapnak. A 4,1 százalékos emelés mintegy 2 millió 657 ezer embert érint, és az átlagos emelés 3452 forintot jelent. Mintegy négy százalékos korrekciós emelésben részesülnek továbbá, az 1992 és 1995, valamint az 1997 és 1998 között nyugdíjazottak. Előbbi csoportba tartozók átlagosan 3000, míg az utóbbiak átlagosan 3123 forintot kapnak.

Barát Gábor elmondta továbbá, hogy megszűnt a 13. havi nyugdíj, helyette bevezették a nyugdíjprémium intézményét. Ezt a kifizetést “összekötik” az ország gazdaságának növekedésével, így amennyiben a GDP 3,5 és 4,5 százalék közötti, akkor egyheti, 4,5-5,5 százalék közöttinél kétheti, 5,5 és 6,5 százalékos gazdasági növekedésnél négyheti prémiumot kapnak a nyugdíjasok. Az összeg maximum 80 ezer forint lehet és csak a korhatárt betöltötteknek jár majd.
 
Többet vagy kevesebbet kapnak a nyugdíjasok 2010-ben?
Korózs Lajos a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára úgy nyilatkozott, hogy az infláció mértékének megfelelően nőnek a nyugdíjak, míg Iván László a FIDESZ nyugdíjas tagozatának elnöke úgy véli, hogy az idei év rosszabb lesz az időseknek.
Infláció mértékének megfelelően nőnek a nyugdíjak
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára, Korózs Lajos hangsúlyozta: készítettek egy prognózist az árak jövő évi változásáról, ennek fényében emelték meg a nyugdíjakat.
Az államtitkár a nyugdíjakkal kapcsolatos januári változások közül kiemelte, hogy 4,1 százalékkal, az infláció mértékének megfelelően nőnek a nyugdíjak, s hozzátette: a 3 millió nyugdíjas közül egy millióan jobban fognak élni, ők ugyanis a nyugdíjkorrekciós program révén még ezen felül is – a nyugdíjba vonulásuk idejétől függően – pluszjuttatást kapnak.

Kevesebb lesz a nyugdíj, és kevesebbet is ér
Egyértelmű, hogy 2010 sokkal rosszabb lesz az időseknek – húzta alá közleményében Iván László, a FIDESZ nyugdíjas tagozatának elnöke. Többek között elmondta, hogy az inflációkövető nyugdíj mellett eltűnik a 13. havi nyugdíj, nőnek a rezsiköltségek, minden drágul.
 
 
Nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások, sajátjogú nyugdíjak alakulása(2000–2008) *
 
 
 
 
 
 
Év
Nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások
Sajátjogú nyugdíjasok
Az ellátásban részesülők
Az ellátásokra fordított kiadás
Egy ellátottra jutó
átlagos létszáma, ezer fő
a népesség százalékában
millárd Ft
a GDP százalékában
havi nominál összeg, Ft a)
ellátmány a nettó nominális átlagkereset százalékában
létszáma,
ezer fő b)
egy főre jutó átlagos nyugdíja, Ft/hó c)
 
 
 
 
2000
3 103,0
30,4
1 228,5
9,3
32 986
59,1
2 461
39 380
2001
3 084,0
30,3
1 420,1
9,6
38 374
59,1
2 465
45 519
2002
3 070,0
30,2
1 696,3
10,1
44 446
57,3
2 465
52 350
2003
3 056,0
30,2
1 849,2
10,0
50 428
56,8
2 453
57 847
2004
3 041,0
30,1
2 052,7
10,2
56 244
60,0
2 461
63 477
2005
3 036,0
30,1
2 294,5
10,5
62 978
61,1
2 474
67 993
2006
3 028,0
30,0
2 510,3
10,6
69 088
62,3
2 489
73 748
2007
3 024,9
30,1
2 769,3
10,9
76 293
66,9
2 523
81 919
2008
3 027,3
30,2
3 062,6
11,5
84 306
69,1
2 525
87 247
Forrrás: KSH
További változások:
 
Nyugdíjkorhatár:
Fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik majd az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár, azonban az 1952. január 1-je előtt születettek esetében marad a betöltött 62. életév.
Öregségi teljes nyugdíjra az lesz jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik.
 
Előrehozott öregségi nyugdíj:
A módosított jogszabály szerint a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjannak az 59. életévét betöltött 1952-ben vagy 1953-ban született nőnek, illetve annak a 60. életévét betöltött 1950-ben született férfinak állapítható meg, aki rendelkezik legalább 40 év szolgálati idővel és nem áll meghatározott biztosítási jogviszonyban.
Régi-új az a rendelkezés, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően két évvel előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az az 1950. december 31-ét követően született férfi, valamint az a 1958. december 31-ét követően született nő, aki legalább 37 év szolgálati időt szerzett és azon a napon, amelytől kezdődően az ellátást megállapítják nem áll biztosítással járó jogviszonyban.

Korengedményes nyugdíj:
Korengedményes nyugdíj akkor állapítható meg 2010. januárjától, ha a kérelmező 2010. december 31-ig betöltötte 57. életévét és legalább 37 év szolgálati idővel rendelkezik. A korengedményes nyugdíjazásról szóló, a munkavállaló és munkáltatója között kötött megállapodás megkötésének szándékát be kell jelenteni a regionális munkaügyi központnak, továbbá ezt a dokumentumot 2010. december 31-ig meg kell küldeni az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek.

Nyugdíj melletti munka:

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény január 1-jei változása értelmében nem kell szüneteltetni a keresőtevékenységet azok esetében, akik 2008. január 1-je előtt lettek jogosultak a korhatár alatti öregségi nyugdíjra.
 Mindazok esetében, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjasként keresőtevékenységet folytatnak, meghatározott összegű, a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.
 A rendelkezések szerint mindaddig, amíg a nyugdíjas adott évi keresete nem éri el az úgynevezett éves keretösszeget – ami a minimálbér (73.500 forint) tizennyolcszorosa -, a keresete mellett a nyugdíjat is

korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap első napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.