Orbán Viktor lengyel kollégájához hasonlóan kész vétózni az Európai Unió következő költségvetését és a helyreállítási alapot is, amennyiben jogállamisághoz kötik az egyes tagállamoknak szánt források kifizetését – írta vasárnap a Mandiner. A miniszterelnök az EU és annak soros elnökségeit adó országok vezetőihez írt levélben jelezte szándékát.
A kormánypárti orgánum információi szerint a kormányfő Németország, Szlovénia és Portugália vezetőinek, továbbá Charles Michelhez, az Európai Tanács és Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez címezte üzenetét.
Ebben a Mandiner szerint Orbán a következőképpen fogalmazott:
„Bár Magyarország elkötelezett az együttműködésben, a fejlemények tükrében a júliusban elfogadott csomaghoz szükséges egyhangúságot nem tudja biztosítani.”
Az ügy előzményeként a Népszava megírta, e hét csütörtökön előzetes megállapodásra jutottak az Európai Parlament (EP) és a tagállami kormányokat tömörítő EU Tanács tárgyalódelegációi a jogállami értékek tiszteletben tartását az uniós kifizetésekhez kötő rendelettervezetről. A szövegről a tervek szerint decemberben szavazhat majd az EP.
A Mandiner felidézte, hogy a „Többéves Pénzügyi Keretet” (az EU hétéves költségvetése), valamint a 750 milliárd eurós járványügyi csomagot, a Next Generation-t csak teljes egyetértéssel fogadhatja el az Európai Tanács (ET).
Ebben az esetben tehát már van lehetőség a tagállami vétóra, amit már pénteken jelzett Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő – idézte fel a portál.
Orbán Viktor lengyel kollégájához csatlakozott az ügyben, és a Mandiner szerint azt is írta a levélben, hogy:
„Hazánk számára alapvetőek az olyan közös értékek, mint például a jogállamiság, ezek számunkra a demokrácia alapját jelentik, ám érvényesülésüket és alkalmazásukat a magyar embereknek kell megítélniük. Akik erre ugyanúgy képesek, mint bármely más európai nép.”
Ugyanakkor a tervezet szerint – mint írták –, ha
az Európai Bizottság a jogállamiság megsértését vagy annak kockázatát érzékeli valamely tagállamban, akkor kezdeményezheti a szankciós mechanizmus elindítását.
A szankciókról, így az uniós források esetleges felfüggesztéséről pedig az Európai Tanács döntene minősített többséggel.
Tehát ebben az esetben Magyarország és Lengyelország már nem tudna vétózni.
A Mandiner szerint a miniszterelnök az Európai Bizottságot is bírálta:
„A közelmúltban megjelent jogállamisági jelentése nem a tényeken alapult, abban sokkal inkább politikailag motivált, a hazai ellenzéktől és a Soros György által finanszírozott szervezetektől már ismert vádak kaptak helyet Magyarországgal szemben.”
Orbán Viktor attól is tart, hogy
„körvonalazódik egy olyan eszköz, amellyel akár egyes országok demokratikus választási folyamataiba is be lehet avatkozni”.
A miniszterelnök javaslatot is tett a levélben egy esetleges új szankciós mechanizmusra, sőt indítványozta azt is, hogy teremtsék meg a jogorvoslat lehetőségét a tagállamok számára, hogy az Európai Tanács által hozott szankcionáló döntéseket az érintett tagállam megtámadhassa az Európai Bíróságon.
Viszont ez a lehetőség akár több éves jogi csatározásokra is lehetőséget adna a szankcionált tagállamoknak.