Hamarosan országgyűlési választásokat tartanak hazánkban, az államfő április 12-ére, vasárnapra tűzte ki a voksolás időpontját. Ennek kapcsán összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a hazai választási rendszer működéséről.
Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy minden állampolgárt általános és egyenlő választójog illet meg, a szavazás pedig közvetlen és titkos módon történik. Ez azt jelenti, hogy minden választópolgár azonos feltételek mellett élhet szavazati jogával, döntését pedig befolyásmentesen, mások számára nem hozzáférhető módon hozhatja meg.
A választójog gyakorlása Magyarországon szabad és önkéntes, tehát a részvétel lehetősége minden jogosult számára adott, ugyanakkor senki sem kötelezhető arra, hogy részt vegyen a választásokon.
Hazánkban országgyűlési választásokat négy évente tartanak, a választási rendszer részletszabályait sarkalatos, azaz kétharmados törvény határozza meg, és ugyancsak külön törvény szabályozza a magyarországi nemzetiségek részvételét.
Hazánkban a választási rendszer vegyes, amely a többségi és az arányos választási rendszer ötvözete. Egyes mandátumok egyéni választókerületekben, relatív többségi rendszerben kerülnek kiosztásra, míg az országos listákról (nemzetiségi listákról, illetve pártlistákról) is lehet mandátumot szerezni.
Mandátumok:
A közelgő választásokat jelentős jogszabályi változások előzték meg, az Országgyűlés 2024 decemberében fogadta el azt a törvénymódosítást, amely az országgyűlési egyéni választókerületek több mint egyharmadát, összesen 39 körzetet érintett. A választási törvény módosítása nyomán Budapesten az eddigi 18 helyett mindössze 16 egyéni választókerület lesz, így a fővárosból két képviselővel kevesebb juthat be az Országgyűlésbe.
A parlament létszáma ugyanakkor nem változik, továbbra is 199 képviselő alkotja majd a törvényhozást, közülük 106-an egyéni választókerületből, 93-an pedig országos pártlistáról szerezhetnek mandátumot.
Szavazás:
A fentieknek megfelelően a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok az országgyűlési választáson két szavazattal rendelkeznek, amelyek közül az egyiket az egyéni választókerületi jelöltre, a másikat pártlistára vagy nemzetiségi listára adhatják le. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok egy listás szavazattal rendelkeznek. Amennyiben a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár szerepel a nemzetiségi névjegyzékben, akkor pártlista helyett saját nemzetiségének listájára szavazhat.
Nemzetiségi lista:
„Minden olyan választópolgár, aki a 13 nemzetiségi közösség valamelyikéhez (bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán) tartozik és magyarországi lakóhellyel rendelkezik, kérheti, hogy az országgyűlési választáson nemzetiségi választópolgárként szerepeljen a névjegyzéken. A magyarországi lakóhellyel rendelkező, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok nem pártlistás szavazólapot kapnak, hanem nemzetiségi országos önkormányzat által felállított listás szavazólapot, amely alapján a szavazás során főszabályként egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségének listájára, ennek hiányában egy pártlistára is szavazhatnak” – olvasható a Nemzeti Választási Iroda oldalán.
Mandátumok kiosztása:
Az egyéni választókerületekben megválasztott képviselők az ország 106 választókerületéből kerülnek be a törvényhozásba, minden körzetben az a jelölt nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja.
A listás képviselők ezzel szemben pártlistákról vagy nemzetiségi listákról jutnak be az Országgyűlésbe. A listás szavazás során a választópolgárok nem konkrét személyre, hanem egy párt vagy nemzetiség által összeállított jelöltlistára adják le voksukat. A mandátumokat a listán szereplő jelöltek a párt által előre meghatározott sorrendben kaphatják meg.
Országos listás mandátumok számítása a „d’Hondt-mátrix” mátrix alapján történik. „A d’Hondt-mátrix egy belga matematikus, Victor d’Hondt által kifejlesztett formula, amellyel a világ számos országában a szavazatokat mandátummá alakítják. Lényege, hogy a pártokra leadott szavazatokat pártonként elosztják eggyel, kettővel, hárommal, néggyel stb., az így kapott számokat csökkenő sorrendbe állítják, és a táblázatban annyi számot keresnek meg (mindig a következő legnagyobb számot keresve), ahány mandátumot el akarnak osztani” – írja a Nemzeti Választási Iroda.
Töredékszavazatok és győzteskompenzáció:
A kompenzációs rendszer általános célja a vegyes választási rendszerekben, hogy mérsékelje az egyéni választókerületekben érvényesülő többségi logika torzító hatásait.
„Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületben
a) a mandátumot nem szerző jelöltre leadott szavazat, valamint
b) a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám” – fogalmaz a jogszabály.
A hazai sajtóban ez a megoldás „győzteskompenzáció” néven vált ismertté. A 2011-ben elfogadott új választási törvény részeként jelent meg, és először a 2014-es országgyűlési választásokon alkalmazták.
A korábbi magyar választási rendszerben a töredékszavazatok közé kizárólag a vesztes jelöltekre leadott voksok tartoztak, így a kompenzáció az egyéni körzetekben alulmaradó, kisebb politikai erőket segítette. Ezzel szemben az új rendszer szerint nemcsak a vesztes jelöltekre leadott szavazatok számítanak be a listás eredményekbe, hanem a győztes jelöltek többletszavazatai is.
SZFM