A rendszerváltás óta tizedik alkalommal tartanak országgyűlési választást Magyarországon. A várakozások szerint idén akár új részvételi rekord is születhet, hiszen már a reggeli órákban is kiemelkedően magas volt a voksolási kedv.
Az eddigi legmagasabb részvételt a 2002-es választás második fordulójában mérték (73,51 százalék), míg a legalacsonyabbat az 1990-es második fordulóban (45,54 százalék).
Részvételi adatok a rendszerváltoztatást követően:
Az első szabad országgyűlési választást 1990-ben tartották, ekkor az első fordulóban 65,11, a másodikban 45,54 százalékos volt a részvétel. A választás után a Magyar Demokrata Fórum alakíthatott kormányt, élén Antall József miniszterelnökkel.
1994-ben az első fordulóban 68,92, a másodikban 55,12 százalék vett részt a választáson. A győztes Magyar Szocialista Párt kormányt alakított, miniszterelnökként Horn Gyula vezetésével.
1998-ban az első fordulóban 56,26, a másodikban 57,01 százalék volt a részvétel. A Fidesz alakított kormányt, Orbán Viktor vezetésével – ez volt az első Orbán-kormány.
2002-ben az első fordulóban 70,53, a másodikban 73,51 százalékos részvételt mértek. A választást követően az MSZP alakított kormányt, élén Medgyessy Péterrel.
2006-ban az első fordulóban 67,83, a másodikban 64,39 százalékos részvétel mellett az MSZP maradt kormányon, miniszterelnökként Gyurcsány Ferenc vezetésével.
2010-ben az első fordulóban 64,38, a másodikban 46,66 százalékos volt a részvétel. A Fidesz győzelmével Orbán Viktor alakíthatott kormányt – ez volt a második Orbán-kormány.
2014-ben már az új, egyfordulós rendszerben tartották a választást, 61,73 százalékos részvétel mellett. A Fidesz ismét győzött, így megalakult a harmadik Orbán-kormány.
2018-ban 70,22 százalékos részvétel mellett a Fidesz ismét megőrizte fölényét, így Orbán Viktor negyedszer is kormányt alakíthatott.
2022-ben 70,21 százalékos részvételt mértek, és ismét a Fidesz nyert, így megalakult az ötödik Orbán-kormány.
Az idei választás tehát akár új rekordot is hozhat a részvételi arány tekintetében – kérdés, hogy sikerül-e felülmúlni a 2002-ben felállított csúcsot.
Kép forrása: MTI
Részvételi adatok 2026:
Az évek során többször módosult, hogy a Nemzeti Választási Iroda milyen időpontokban teszi közzé a részvételi adatokat. 2018 óta minden országgyűlési választáson hét alkalommal, a nap folyamán rendszeresen közölnek részeredményeket, míg korábban ez kevesebb, illetve a jelenlegitől eltérő időpontokban történt meg.
Az azonban egyértelműen megállapítható, hogy azokban az években, amikor rendelkezésre állnak a reggel 7 órára vonatkozó adatok, még soha nem mértek a mostaninál magasabb részvételt ebben az időpontban. Reggel 7 óráig a jogosultak 3,46 százaléka járult az urnákhoz.
Újabb rekordot döntött a 9 órás részvételi adat, eddig az időpontig a választópolgárok 16,89 százaléka szavazott.
A délelőtt 11 órás részvételi adat is rekordot döntött: 37,98 százalék. A korábbi választások során ebben az időpontban mindössze két alkalommal haladta meg a részvételi arány a 30 százalékot – 1994-ben az első fordulóban 32,50, míg 2002-ben a második fordulóban 30,27 százalék.
SZFM