Városunk önkormányzata idén is olyan szakembereket ismert el, akik nap mint nap a legnehezebb élethelyzetekben támogatják a rászorulókat. Közéjük tartozik Hellenbárt László, az S.O.S. Krízis Alapítvány Családok Átmeneti Otthonának intézményvezetője, aki több mint másfél évtizede dolgozik a szervezetnél. Az otthon mára az emberközpontú, megújuló szemléletű szociális munka egyik példájává vált, és ennek a közösségnek ő az egyik meghatározó arca.
Mit éreztél, amikor átvehette a kitüntetést?
Egy szakmai találkozón már megsúgták előzetesen a fülembe, hogy valószínűleg kitüntetnek, de ezzel együtt is óriási megtiszteltetés volt részemre ez a díj. Őszinte meghatottsággal vettem át a kitüntetést, de azt is gondolom, hogy ez egy komplett csapat érdeme, amit most én képviseltem.
Mindig ezt a hivatást képzelte el magadnak?
Annyiban biztos voltam, hogy valamilyen segítő szakmában szeretnék majd elhelyezkedni. Az eredeti tervem a pszichológia lett volna, ami végül nem sikerült. Néhány év gondolkodás után aztán a szociális munkában sokkal jobban magamra találtam, ezért maradtam is emellett a hivatás mellett, amit egyáltalán nem bántam meg.
Mit tart a legnagyobb szakmai előrelépésnek az otthonban?
Ahogy múlnak az évek, úgy mélyül egyre inkább az a krízishelyzet, ami az általunk ellátott családokat érinti. Egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenéznünk. Az alapítvány nagy hangsúlyt fektet a folyamatos fejlődésre, nemcsak szakmailag, hanem infrastrukturálisan is.
Hogy kell elképzelni az otthont? Hány férőhelyes, mit kell róla tudni?
Az újpesti intézményünk 40 fő ellátására alkalmas otthon, ami 13 lakószobából áll. Egy család egy közös szobát kap, a konyha, a fürdő és a közösségi terek közös használatúak.
Mára három külső férőhelyünk is van, ahol egy-egy családot tudunk elhelyezni, emellett működik egy félutas házunk, ahol kapcsolati erőszakot elszenvedetteket szállásolunk el akár 5 évre. Alapítványunk több intézményt is fenntart, van otthonunk Zuglóban és a XVI. kerületben is. Évente körülbelül 300–320 főt látunk el, miközben 2200 körüli a jelentkezők száma – ilyen arányokkal dolgozunk.
Mi dönti el, hogy kit vesznek fel az otthonokba?
Mindig a rászorultság mértéke az irányadó. Amint megüresedik egy hely, felvesszük a kapcsolatot a várólistás családokkal. Ilyenkor nagyon fájdalmas döntési helyzetbe kerülünk, hiszen nekünk kell kiválasztanunk, ki szorul jobban azonnali elhelyezésre.
Az ideális világ az lenne, ha nem kellene választanunk, de a gyakorlat ezt sajnos nem így hozza.

A szociális munka tele van nehéz történetekkel. Hogyan lehet ezt hosszú távon elviselni?
A szociális rendszer minden területe nehéz, mert az emberi kiszolgáltatottsággal, sérülékenységgel és fájdalommal találkozunk. Ezt tudatosítani kell: ez egy szakma.
Nem saját magánéleti érzéseink mentén végezzük a feladatainkat, hanem szakemberként. Ez némileg eltávolítja a lelket a megrázkódtatásoktól, annyira, hogy ne kelljen „belehalni” minden esetbe.
Van most olyan tendencia, ami különösen aggasztónak mondható?
Igen. Egyre inkább súlyosbodik az adósságcsapda kérdése. Nem néhány tízezerről beszélünk, hanem gyakran több milliós tartozásokról. Szinte nincs olyan beköltöző család, akinél ez ne lenne jelen. Ha valaki elhelyezkedik, a fizetése felét sokszor rögtön levonják, így óriási nehézséget jelent kitörni ebből a helyzetből. A másik aggasztó jelenség a tankötelezettség korhatárának 16 évre csökkentése. Az elmúlt években már nem találkozunk olyan harminc alatti klienssel, akinek az alapfokúnál magasabb végzettsége lenne – ez jelentősen rontja a munkaerőpiaci esélyeiket.
Mire van a legnagyobb szükségük azoknak, akik beköltöznek önökhöz?
Az első kérdésünk mindig az: mikor ettek utoljára?
Létfontosságú, hogy az alapszükségleteik azonnal kielégüljenek, onnan lehet továbbhaladni.
Nagy szerepe van a mentálhigiénés támogatásnak is. Lehetnek gyakorlati problémák, de a lelki stabilitás nélkül nem tudunk hosszú távon segíteni.
Van üzenete a most pályakezdő kollégáknak?
Találják meg azt a területet, ahol igazán ki tudnak teljesedni, ahol a segítségnyújtás belülről jön. Ha ezt megtalálják, akkor bele is fognak ragadni abba a pozícióba – jó értelemben.
Ez egy olyan pálya, ahol a személyes hatékonyság egyéni és rendszerszinten is megtapasztalható, és ahol a kliensekkel való kapcsolódások egészen különlegesek.
GZs