A gyerekeket is megviseli az otthoni iskola. Nem találkoznak a társaikkal, kiszakadtak a megszokott napi ritmusukból. Ugyanakkor a digitális oktatás kényszere rávezeti őket arra is, hogy sokkal hasznosabban és tudatosabban használják az informatikai eszközöket. Emellett a szülő-gyerek kapcsolatok is új szintre emelkedhetnek.
„Pénteken még úgy búcsúztak el egymástól, hogy akkor hétfőn tali, aztán kiderült, hogy ilyen most nem lesz. Megviselte a gyerekeket”
– idézi fel Árva Andrea, a Szűcs Sándor Általános Iskola szülői munkaközösségének vezetője az iskolalátogatási korlátozások bejelentését. A hetek óta tartó karanténban egyre jobban hiányzik a diákoknak a suli, még a szigorúbb tanárok is, hiszen az intézményes oktatás keretet adott az életüknek, a társas kapcsolataiknak. Márpedig az iskolások számára nagyon fontos a generációs közeg, az ott szerzett tapasztalatok és élmények.
„Volt olyan gyerek, aki visszahúzódó módon kezelte a helyzetet, magába zárkózott, a szülőknek beszélgetniük kellett velük, bár eleinte mi magunk sem tudtuk, mit fog je
Árva Andrea
lenteni valójában, hogy így megváltozik az életünk”
– teszi hozzá a munkaközösség vezetője. Mint mondja, a diákoknak hetekig tartott, mire megszokták az új körülményeket.
Mindemellett az élet nem áll meg, ezért a szülőknek nagyon fontos feladatuk – mondja Árva Andrea –, hogy egy következetes napirendet alakítsanak ki otthon. A rendszer, teszi hozzá, elengedhetetlen ahhoz, hogy az otthoni munkavégzés is hatékony legyen. Természetesen, amikor a szülő maga is a lakásban dolgozik, vagy ne adj Isten elveszítette a munkahelyét, akkor az otthoni tanulás nem könnyű, de mindenképpen törekedni kell a strukturált életvitelre; különösen, ha több gyermek is van a családban.
„A szülők és a tanárok viszonya ebben a helyzetben nagyon szorossá vált. Egyrészt sokkal erősebb az egymásrautaltság, másrészt pedig megemeljük a kalapunkat a pedagógusok előtt, mert mi is most kezdünk belelátni egy kicsit, hogy a milyen nagyságrendű munka folyik az iskola falai között”
– emeli ki a szülői munkaközösség vezetője. És hogy a szülő-gyermek viszonyt hogyan érinti a helyzet?
„Egyikőnk sem kérte ezt, se a szülő, se a gyerek, se a tanár. De több szülőtársammal együtt az a véleményem, hogy a közösen megoldandó feladat szorosabbá teszi a kötelékeket, jobban megértjük a gyerekeinket, ők pedig jobban partnerként tekintenek ránk. Másrészt pedig egy kicsit mi is átéljük újra a gyerekkorunkat, ráadásul senkinek nem árt felnőtt fejjel sem, ha elmélyed mondjuk az igekötők világában”
– emeli ki Árva Andrea, hozzátéve, hogy ez az időszak meghatározó lesz a későbbiekben is, hiszen a gyerekeknek egy olyan tapasztalattá válik, amire mindig emlékezni fognak.
A munkaközösség vezetője szerint a mindennapi nehézségeken túl további pozitívum, hogy a kicsik – már az alsó tagozatosok is – egészen más szemlélettel sajátítják el a digitális eszközök használatát. Azzal, hogy az asztali számítógép, a laptop, a tablet, a mobiltelefon értelmes és hasznos tevékenységek középpontjába kerül, jobban fejlődik a digitális tudatosság, a virtuális világ hátulütőivel szemben is védettebbek lesznek, ráadásul amikor majd felnőttként a munkájukhoz kapcsolódóan kell használni az informatikai eszközöket, lesz olyan tapasztalatuk, amihez visszanyúlhatnak.
Bodacz Balázs