Mintegy 10 hónapos társadalmi vita, és nemzeti konzultáció után, 2011. április 18-án az Országgyűlés elfogadta az ország új alaptörvényét. A „Húsvéti Alkotmány” több újdonságot tartalmaz és számos olyan elemet rögzít, amelyek eddig nem voltak az alaptörvényben szabályozva.
Az új alaptörvény preambulumául szolgáló Nemzeti hitvallás megemlékezik az államalapításról, és kiemeli a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Kimondja, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Az emberi lét alapjaként az emberi méltóságot jelöli meg. Már a hitvallás is rögzíti az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.
Szabadság és felelősség című fejezete a magzat életét a fogantatástól kezdve védi, és tiltja az emberi egyedmásolást. Rögzíti az alkotmány azt is, hogy a házasság csak férfi és nő között jöhet létre. Az új alaptörvény változatlanul rögzíti a jó hírnévhez, a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságát, gyülekezési és szervezetalapítási jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát, a törvény előtti egyenlőséget és a megkülönböztetés tilalmát. Ugyanakkor a nők és a gyermekek mellett az időseket és a fogyatékkal élőket is külön intézkedésekkel védi, ide tartozik az időskori megélhetés biztosítása egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésével. Mindemellett változik a szociális jogok megfogalmazása is. Eszerint Magyarország törekszik arra, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson (államcél); anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibán kívül bekövetkező munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár támogatásra jogosult.
Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa, tehát a lakhatáshoz való jog államcélként nyer megfogalmazást. Új elem, hogy a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembe vételével kell megállapítani.
A dokumentum rögzíti azt is, hogy a természeti erőforrások, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme az állam és mindenki kötelessége.
A korábbinál nagyobb figyelmet kapnak a határon túli magyarok. Magyarország mostantól deklaráltan felelősséget visel sorsukért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzatik létrehozását, illetve a szülőföldön való boldogulásukat.
Változik az ország elnevezése is: az új alaptörvényben az olvasható, hogy “hazánk neve Magyarország”, amellyel az előző alkotmány ellentmondásos sorai kiküszöbölődnek. Bekerült az alaptörvénybe, hogy a hivatalos zászló színei közül a piros az erő, a fehér a hűség, a zöld a remény jelképe. Ezután az alkotmány is rögzíti az augusztus 20-i állami ünnepet és a nemzeti ünnepeket, amelyek közül október 23. az 1956-os forradalom és szabadságharc, illetve a harmadik köztársaság 1989-es kikiáltásának emléknapja is.
Szélesednek az államfői jogkörök, az elnök ugyanis akkor is élhet a feloszlatás lehetőségével, ha a Ház az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el.
Négy helyett ötévente lesznek az önkormányzati választások és megszűnik a népi kezdeményezés intézménye. A jövőben nem lehet országos népszavazást tartani vámok mellett új elemként a járulékokról sem.
Új elem, hogy az alaptörvény közpénzügyi fejezete államadósság-korlátot állapít meg, amely az alkotmánybíróság jogkörét is érinti. A központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, amely az államadósság növekedését eredményezné. Ezektől a szabályoktól “csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni”.
Ezentúl csak konkrét jogi érdekkel lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni és bírói döntéseket is vizsgálhat a testület és a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével egyedi jogvitákban is dönthet majd. Új elem, hogy utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kérhet, a törvények előzetes vizsgálatát viszont a parlament is indítványozhatja. Az Ab a költségvetési és adókérdésekben korlátozott jogkörét akkor kapja vissza, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken. A testület 11 helyett 15 tagú lesz, a bírák mandátuma kilenc helyett tizenkét évre szól. Az Ab eljárása határidőkhöz lesz kötve.
A legfőbb bírósági szerv a Kúria lesz, az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével pedig megszűnik a bírák és az ügyészek szolgálati jogviszonya. A bíróságok igazgatása átalakul, megszűnik az OIT.
A jövőben az eddigi néggyel szemben csak egy ombudsman lesz, az alapvető jogok biztosa, az egyéb feladatköröket helyettesei látják el.
Számos területen sarkalatos törvény bontja ki az új alkotmány rendelkezéseit. Az alaptörvény mintegy harminc kétharmados jogszabályt vetít előre.