Számos ügyben hozott döntéseket az Országgyűlés április 16-i ülésnapján. A legnagyobb horderejű intézkedés mégis a dohányzás ellenes törvény szigorításának elfogadása volt.
A honatyák elfogadták az Európai Közösségek és tagállamai, és a Kirgizisztán közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodás, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. A partnerségi és együttműködési megállapodás olyan prioritásokra összpontosít, mint az emberi jogi párbeszéd és a demokratikus fejlődés előmozdítása; a piacgazdasági, pénzügyi, kutatási, oktatási, környezetvédelmi és vízgazdálkodási szektor és együttműködés fejlesztése, a határigazgatási szervekkel, a kábítószerügyi hatóságokkal való együttműködés kibővítése, a jogharmonizáció elősegítése.
A kormány javaslatára a képviselők döntöttek a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás hatodik módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról is.
A megállapodás módosítására az európai uniós szabályozással való összehangolás és a digitális menetírókészülék (tachográf) bevezetését követő műszaki-technikai fejlődésnek megfelelés miatt van szükség. Új szabályokat állapít meg a készülék típusjóváhagyására, felszerelésére, ellenőrzésére, használatára, szerkezeti, vizsgálati, beépítési és felülvizsgálati követelményeire, illetve a közúti fuvarozásra vonatkozó vezetési időkre, pihenőidőkre, szünetekre vonatkozóan.
Az Országgyűlés által elfogadott, aMagyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött, légimarsallok alkalmazásáról szóló Megállapodás lehetővé teszi az Egyesült Államok és Magyarország közötti kereskedelmi légi járatokon légimarsallok (civil ruhás fegyveres hatósági védelmi kísérők) alkalmazását (hazánk a gyakorlatban nem tervez élni a lehetőséggel).
Képviselői indítványra módosult a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény.
A javaslat dohányzási tilalom bevezetését indítványozza a közforgalmú intézmények valamennyi, nyilvánosság számára nyitva álló, zárt légterű helyiségében, valamint a munkahelyek zárt légterű helyiségében.
A jövőben zárt légtérben minden olyan helyen tilos lesz a dohányzás, amely közforgalmúnak minősül, ebbe beleértve a vendéglátóipari egységeket (szórakozóhelyek, bárok, vendéglők), munkahelyeket, közösségi közlekedési járműveket, illetve azok megállóhelyeit és öt méteres körzetét, a későbbiekben ismertetett kivételekkel.
Teljes körű dohányzási tilalom lép életbe többek között a közoktatási intézmények, óvodák, iskolák, bölcsődék, egészségügyi intézmények területén. Ezeken a helyeken a szabadban sem lehet dohányozni.
A helyi önkormányzat mindezeken túlmenően egyéb közterületeket is nemdohányzó közterületnek nyilváníthat.
A módosítások következtében a szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények a bejárattól számított 5 méteren belül is kijelölhetnek bizonyos feltételekkel dohányzó helyet.
A közterületi dohányzási tilalmak megszegőivel szemben helyszíni bírság is kiszabható. 20.000 Ft-ról 30.000 Ft-ra emelkedik a tiltott helyen való dohányzásért kiszabható bírság felső határa.
Bevezetik az Európai Unióban rendszeresített képes (kombinált) egészségvédő figyelmeztető feliratot a cigarettásdobozokra, ezekről a kormány külön rendeletben dönt.
A javaslat a kormányhivatali integrációra is tekintettel pontosítja a hatásköri és a bírságfelosztási szabályokat. A bírságokból befolyó bevételek kizárólag egészségfejlesztési célra, így különösen dohányzás megelőzésre, a dohányzásról leszoktató programok támogatására, egészségmegőrzési célokra, valamint az egészségügyi ellátás színvonalát fejlesztő szakmai programok támogatására, valamint a népegészségügyi felügyelet fejlesztésére használható fel.
A módosító javaslat következtében az önkormányzatoknak rendeletben, kelő részletességgel kell szabályozniuk, hogy a kötelezettek a dohányzóhely-kijelölési kötelezettségüknek eleget tehessenek.
A törvény a módosító javaslatok következtében már a kihirdetését követően hatályba lép a harmadik napon azzal, hogy bizonyos rendelkezései csak 2012. január elsején lépnek hatályba.
Az egészségvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatban az elfogadott törvényjavaslat három hónap türelmi időt biztosít.