Április 10-étől – a fokozott erdőtűzkockázat miatt – országos tűzgyújtási tilalmat rendelt el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint idén már csaknem 4 ezer szabadtéri tűzeset volt, köztük egy halálos. Csütörtökön pedig országszerte több helyen is égett az aljnövényzet, az avar és a nádas – áll az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Magyarországon az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza, ezért a Nébih fokozott körültekintést kért a lakosságtól. Kifejtették: a csapadékmentes időjárás hatására fokozódik a vízhiány a talajban. A száraz, gyakran szeles, enyhe időben tovább nőtt a gyep- és erdőterületeken, a fásításokban a gyorsan terjedő tüzek kialakulásának kockázata. A nappali felmelegedés hatására a gyúlékony könnyű „biomassza” kiszáradása felgyorsult, számos nagy kiterjedésű tűzesetet okozva. Jelentős csapadék, ami ellensúlyozni tudná a szárazságot, az előrejelzések alapján az elkövetkező egy hétben nem várható.
Felhívták a figyelmet, hogy a tűzgyújtási tilalom idején
tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében, ideértve a tűzrakóhelyeket, a vasút és közút menti fásításokat, valamint a parlag- és gazégetést is.
Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője az MTI-nek elmondta, hogy idén már 3850 szabadtéri tűz volt az országban, összesen 5800 focipályányi terület égett le, összesen 14 ember sérült meg, egy ember pedig meghalt. AZ OKF szóvivője felhívta a figyelmet, hogy csak ott szabad kerti hulladékot égetni, ahol azt önkormányzati rendelet engedi, de ezt a rendeletek jellemzően úgy tartalmazzák, hogy tűzgyújtási tilalom idején tilos az égetés.
A vérszívók ritkítása is megkezdődik
Szintén pénteken veszi kezdetét a katasztrófavédelem által koordinált szúnyoggyérítés. A szakemberek első lépésként biológiai eljárással lépnek fel a lárvák ellen.
Ennek azért van jelentősége, mert minél kevesebb a szúnyoglárva, annál kevesebb lesz később a kifejlett szúnyog. A katasztrófavédelem által felkért szakértők ezért hetekkel ezelőtt elkezdték felmérni a rovarok tenyészőhelyeit. Az egyre tavasziasabb időjárás hatására a nagyobb tavainknál a napokban megindult a lárvák fejlődése, ezért indokolt a védekezést megkezdeni. Elsőként a Velencei-tó nádasaiban végeznek biológiai szúnyoggyérítést.
A biológiai eljárás során egy természetben is előforduló talajlakó baktérium által termelt, fehérjét tartalmazó folyadékot juttatnak a vízbe, ahol a lárvák fejlődnek. A szer kizárólag a szúnyoglárvákra jelent veszélyt, a felhasznált dózisban minden más élőlényre teljesen ártalmatlan. Ezt a folyadékot repülőről juttatják a Velencei-tó nádasaiba.
A katasztrófavédelem kiemelt célja, hogy nagyobb arányban történjen biológiai szúnyoggyérítés. Ehhez arra van szükség, hogy a szakértők feltérképezzék a szúnyogok kifejlődési helyeit, hogy célzottan és hatékonyan lehessen védekezni.