Több mint ezer újpesti adta írásba: szeretnék, ha Újpest polgármestere, dr. Derce Tamás megmásítaná elhatározását és jelöltetné magát polgármesternek az őszi helyhatósági választáson. Az aláírás csomag a képviselő-testület legutóbbi ülésén került a polgármesterhez, a gyűjtést kezdeményező hölgy, Tvaruska Zoltánné, személyesen vitte az ülésre. Bár Újpest első embere nem változtatja meg véleményét, a nem mindennapi civil kezdeményezésről mégis beszélgettünk.
– Gondolt-e arra, hogy sokan szeretnék maradásra, azaz jelöltségre bírni?
– Amióta a döntésem közismert, módom van a visszajelzésekkel szembesülni. Az önkormányzati lap hasábjain is beszéltem már arról, hosszú időn át érleltem milyen döntést hozzak, jelöltessem-e magamat októberben polgármesterként. Végül úgy határoztam, nem indulok. Azzal számoltam, egy -egy rendezvény, találkozó, civil fórum, vagy éppen utcai séta alkalmából megkérdeznek majd a döntésről , téma lesz, hogy befejezem a politikai pályafutásomat. Erre a kedves gesztusra, hogy újpestiek, kereskedők, a Főplébánia hívei ily módon próbálnak marasztalni azonban bevallom nem számítottam, zavarba is hozott.
– Ismeri a hölgyet, aki sokak véleményével érkezett a testületi ülésre?
– Tvaruska Zoltánnét látásból jól ismerem. Munkakapcsolatban azonban nem voltunk. Ezért is hatott meg, hogy aláírás yűjtést kezdeményezett. Kedves és egyben rendkívüli módon zavarba ejtő volt, amikor a testületi ülésen szólásra jelentkezett.
– Önnek sejtése sem volt arról, hogy mi készül?
– Kollégáim szóltak, lesz egy napirend előtti civil kezdeményezés, amelyeket aláírásokkal támasztanának alá, és mindez kapcsolódik a visszavonulásomhoz, de csak nagyvonalakban voltam tájékozott. Volt min meglepődnöm, amikor kiderült milyen üzenettel érkezett a hölgy. Zavarba ejtő volt a kedvessége, a figyelme, és ilyen helyzetekben én is rendesen zavarba jövök. A pulpituson ülve sajnos nem is sikerült frappánsan válaszolnom, bármennyire is szerettem volna. A kezdeményezést nagyra értékeltem és kiváltképpen amiatt, hogy az önkormányzat képviselő-testületének ülésén adták át a dossziét, pedig érkezhettek volna az ívek a titkárságomra, vagy akár postai úton is. Megköszöntem a bizalmat és arról beszéltem: maradok az elhatározásomnál.
– Nem ingott meg egy kicsit sem?
– Nincs változás. Megérlelt döntést hoztam, olyat, amelyet a családom is támogat, és olyat ami továbbiakban is hatással lesz az életemre. Ha az ember húsz évig városvezető, szerez ismerősöket, talál barátokat és természetszerűleg gyűjt ellenségeket is. Vannak, akik azt mondják: sajnálják, ám megértik döntésemet, mások a miérteket kérdezik. Sokféle pletyka kering a városban, hallottam arról , vannak akik úgy kommentálták : valakikkel alkut kötöttem, ezért hagyom abba. Nem mondhatok mást: a húsz év nagyon sok felemelő és fájdalmas, küzdelmes , olykor háborús időszakot is hozott Újpesten. Sokat kellett hadakoznom a fővárosi önkormányzattal is. Nem fáradtam, nem fásultam bele, és reménykedtem a változásban. Azt hittem , az önkormányzati reform számomra is kínál támogatandó pontokat. Sajnálom, hogy a képviselő-testületek létszámának csökkentése- mint a spórolás egyedül lehetséges módja – megtörtént. Számomra ez a demokrácia csorbítása.
– Pedig a javaslatnak több támogatója, mint ellenzője akadt.
– Igen, még a sokat megélt és tapasztalt köztársasági elnök sem vétózta meg. És ez már valóban nem az én világom. Újpesten 20 képviselő alkotja majd a képviselő-testületet a polgármesterrel. Szinte a díszterem ajtaját sem kell majd kinyitni az ülésekre, ennyi ember a tárgyalóban is elfér a nézőközönséggel együtt. Nagyon jó érzés, hogy nemcsak én érzem úgy, hogy erőm teljében vonulok vissza, hanem két párt által is végzett újpesti közvélemény kutatásból az derült ki, ha a felmérés készítésekor lettek volna az önkormányzati választások, az újpestiek 70 százaléka támogatta volna újraválasztásomat. Ez legalább olyan siker, mint egy választási végeredmény. Húsz éven át én egyfajta stílust, egy értékrendet képviseltem. Még egy világcégnél is keveseknek jut életpályájuk során két évtizeden át tartó ugyanolyan vezető beosztás. Merni kell visszavonulni.
– Amikor három héttel ezelőtt a döntésről beszélgettünk, még nem szívesen beszélt arról, mihez kezd a visszavonulás után. Azóta van már elképzelése, terve?
– Most is úgy látom, a direkt politikától távol szeretném tartani magamat. Másodhegedűs nem leszek. Több ajánlatot kaptam, de talán megérti nem szívesen kürtölném még világgá. A hogyan és merre tovább legalább olyan nehéz döntés, mint a visszavonulásé volt.