Kiss Laura pszichológus a Webbeteg számára foglalta össze, mi befolyásolja azt, hogy valaki hajlandó-e beoltatni magát koronavírus ellen, vagy sem.
A szakember leszögezi, hogy az oltásellenesség nem új keletű dolog: az Egészségügyi Világszervezet már 2019-ben a globális egészséget fenyegető 10 legveszélyesebb jelenség közé sorolta.
Kiss Laura szerint egészségpszichológiai szempontból az alábbiaktól függ, mennyire vonja kétségbe valaki azt, hogy a vakcinák hatékony megoldást jelentenek a világjárvány kezelésére.
Reálisnak érezzük-e a fenyegetést
A pszichológus rámutat, hogy a vakcinával kapcsolatban kétféle attitűd a leggyakoribb:
- vannak, akik a lehető leghamarabb szeretnék beoltatni magukat, illetve
- vannak, akik úgy hiszik, hogy ők sosem kaphatják el a kórt.
Az oltási hajlandóságot szerinte tehát befolyásolja az, hogy mennyire tartjuk valószínűnek, hogy elkapjuk a vírust.
Az, hogy a betegséget és annak következményeit mennyire értékeljük súlyosnak, szintén kihat döntésünkre:
- vannak, akik súlyosnak értékelik a betegséget és annak (családi, anyagi) következményeit, míg
- vannak, akik magát a veszély létét is megkérdőjelezik.
Észlelt nyereségek és akadályok
Sokan azt hangoztatják, hogy mi mindent fognak majd csinálni, miután megkapták az oltást. Ők az általuk észlelt nyereségekre fókuszálnak, bízva abban, hogy a szükséges védettség megszerzése után újra szabadabb életet élhetnek, és érintkezhetnek másokkal.
Az észlelt nyereségek tehát növelik az oltás beadatásának valószínűségét.
Ezzel szemben az észlelt akadályok – azaz az oltással járó gyakorlati és pszichológiai “költségek” – csökkentik az oltási hajlandóságot. Ilyen például a félelem az oltás okozta kényelmetlenségektől és fájdalomtól, vagy a kezelésre fordítandó idő is.
Mi van, ha megbánom?
A pszichológus szerint sokakat az a kellemetlen érzésekkel járó gondolat befolyásol a döntésben, hogy később talán megbánják, ha most nem oltatják be magukat.
Mit mondanak a referenciaszemélyek?
“Referenciaszemélyek mindazok, akiknek a véleménye valamiért fontos a számunkra. Az, hogy ők hogyan vélekednek a védőoltás beadatásáról, befolyásolja azt, hogy mi igénybe vesszük-e azt”
– fogalmaz Kiss, hozzátéve: a családtagjaink, barátaink véleménye is hatással van ránk, azonban a felelős döntés meghozatalához, valamint az esetleges akadályok és félelmek csökkentéséhez fontos, hogy tudatosan válasszunk referenciaszemélyeket. Szerinte
érdemes a témával egészségügyi végzettségű ismerőseinkhez, háziorvosunkhoz fordulni.
Kiemelte: a legmegbízhatóbb információforrást ők jelenthetik, hiszen ők testközelből ismerik a vírust és a következményeit.
Egészségkommunikációs kampányok, plakátok, újságcikkek
Kiss Laura arra is kitért, hogy az egészségkommunikációs kampányok, plakátok, újságcikkek is hatnak ránk. A kiegyensúlyozott, pontos tájékozódásnak, a célzott ismeretszerzésnek egyértelműen jó hatása van az oltási hajlandóságra.
Ezzel szemben a tájékozatlanság, a félinformációk vagy a tévhitek épp ellentétes hatást váltanak ki.
A szakember ugyanakkor hozzáteszi, hogy ezeken az elsődleges szempontokon kívül még számos oka lehet, hogy valaki beoltatja-e magát, de ezek a legjellemzőbb szempontok, amelyek mentén mérlegelnek az emberek.