Kora délelőtt érkeztünk meg egy nagyon kedves kis faluba, Tarnaszentmáriára. Itt helyi vezetéssel megtekintettük az ország legrégibb és legkisebb működő templomát. A középkori építészettörténettel foglalkozó kutatók véleménye megoszlik a templom építésének idejéről, sajátos téralakításának és kőfaragványainak előképeiről. Egyetértenek azonban azzal, hogy építési ideje a X-XI. századra tehető. Az egyhajós templom közepén egy családi sírhely került feltárásra, amelynek korát az ott előkerült őskori hullámvonalas Árpád-kori és egy középkori edénytöredék alapján a XV-XVI. századra tehetjük. Az altemplom sírhelyét, ahova Géza fejedelem családjához tartozókat temették, többször megbolygatták. Ha voltak is eltemetve ott őseink közül, a feltáráskor már üresen találták.
![](/wp-content/uploads/galeria/DSCN1168 (1).jpg)
![](/wp-content/uploads/galeria/DSCN1168%20(1).jpg)
Tarnaszentmáriáról Recsk felé indultunk tovább. Itt működött 1950 októbere és 1953 ősze között az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) által működtetett, magyar gulagnak nevezett kényszermunkatábor, a mintegy 100 kisebb-nagyobb internáló és munkatábor közül a leghírhedtebb. Az 1996-ban felavatott Recski Nemzeti Emlékpark a recski tábor volt rabjainak állít emléket. Idegenvezetőnk előadása után megtekintettük az őrtornyot, a rabok elszállásolására épített barakkot a belső berendezéseivel együtt, valamint a tábor szögesdrót-kerítésének egy részletét. Az emlékszobában elhelyeztük az egyesületünk koszorúját, majd elénekeltük a Himnuszt, így emlékezve a több ezer fogvatartott honfitársunkra.
![](/wp-content/uploads/galeria/DSCN1167.jpg)
Az emlékpark után Mátraderecskére mentünk. Itt található az ország egyetlen természetes gyógygáz-forrása, a Mofetta, a széndioxid szárazfürdő, mely nemcsak az országban, de egész Európában egyedülálló jelenség. Főleg érrendszeri betegségek és cukorbetegek keringési zavarainak kezelésére alkalmazzák. A társaság nagy része ki is próbálta a 15 perces kezelést, miközben megismerkedtünk a Mofetta működésével, a gázok eredetével és kialakulásával. A szárazfürdő után alaposan megéheztünk, így visszamentünk Recskre, ahol finom helyi specialitásokkal vártak minket. Az ízletes ebéd után még megtekintettük a recski bányászmúzeum értékes kiállítását.
Gyönyörű őszi időben, Magyarország egyik legszebb útján, a Mátrán át utazva indultunk hazafelé.
Bodnár Éva
Újpesti Városvédő Egyesület