Az Igazságügyi bizottság keddi ülésén többen is kérdezték Rogán Antalt arról, miért kellett 11,5 milliárdot elkölteni a Nemzeti Konzultáció legutóbbi etapjára, amiből leginkább annyi derült ki, hogy a magyarok nem ellenzik a szigorításokat.
A 444 beszámolója szerint a meghallgatáson a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter egy sajátos történelemórával indított, melynek lényege az volt, hogy a korábbi kormányok az emberek helyett az IMF-re hallgattak.
Rogán vitatta, hogy a legutóbbi konzultáció ilyen sokba került volna, szerinte az ellenzéki képviselők a kormány többi kommunikációs költését is beleszámolják a költségekbe, mivel ezeket egy keretszerződéssel bonyolítják le.
A miniszter szerint ráadásul a lehető legjobb helyre mentek el a milliárdok:
“A nemzeti konzultáció kapcsán pontosan ugyanannyit költöttünk, mint az előző nemzeti konzultációknál bármikor. És annak a pénznek minden forintja egyébként idehaza kerül hasznosításra. Itthoni munkavállalókat támogat, egy jelentős része például a postához kerül, mert ők végzik a postázást és ők juttatják vissza hozzánk az emberek válaszait és a leveleket. Ha sajnálják a posta támogatását, akkor csak azt szeretném megkérdezni: melyek azok a külföldi szereplők, amelyek a posta vetélytársai, akiket önök a maguk részéről szívesebben támogatnak?”
A minisztériuma által végeztetett közvélemény-kutatások költéseiről közölte: ezeket mindig nyilvánosságra hozzák, ahogy arra törvény kötelezi őket. Viszont szerinte azt már nem kell összeválogatniuk, hogy melyik kérdésre mennyit költöttek.
“Jó néhány közvélemény-kutatást is kiadtunk annak ellenére, hogy én a közvélemény-kutatást én döntéselőkészítő dokumentumoknak tartom, és azt gondolom, hogy ezek nem tartoznak a politikai ellenfeleinkre. Kíváncsi lennék, hogy a DK költségvetéséből készülő közvélemény-kutatásokat nyilvánosságra hozzák-e”
– vágott vissza Rogán Antal.
Szóba került az is, hogy a járvány idején vajon továbbra is ennyit kell-e költeni a kormányzati kommunikációra. Többek között csak augusztusban
7 milliárd forintot csoportosítottak át a Gazdaságvédelmi Alapból propagandára.
Rogán a következőképpen igyekezett védeni a költekezést:
“Lehet azt mondani, hogy egyébként a kormányzati kommunikációs tevékenység járványidőszakban felesleges, de szerintem Győrfi Pál videóiból és a hozzá kapcsolódó kommunikációs tevékenységből is sok magyar embernek sikerült megtanulnia, hogy egyébként mit kell tenni a válság idején. Én azt gondolom, hogy bizonyos értelemben ez fontos volt.”
Végül hozzátette:
“Azt meg csak úgy csendben teszem hozzá, hogy jó néhány olyan baloldali médium van, a Népszavát is beleértve, de akár az RTL Klubig vagy az ATV-ig bezárólag, aki ha ebben az időszakban nem részesült volna a kormányzati kommunikációs költésekből, akkor nehezebben tudta volna sikeresen zárni ezt az évet.”