Nemcsak festőként, de más területen is maradandót alkotott Pállya Celesztin, Újpest díszpolgára, akinek utca őrzi a nevét. Hagyatékát az önkormányzat és Kazi Zoltánné gondozza. A Megyeri Temetőben lévő sírját a minap közös összefogással újították fel.
A polihisztor 1890-ben költözött Újpestre, és itt élt 1948-ban bekövetkezett haláláig. Kora és környezete meghatározó személyisége volt, aki a festészet mellett, a maga által gyártott alkatrészekből automobilt épített, hegedűket készített, a fametsző és fafaragó szakmát is művelte. 1938-ban díszpolgárrá avatták. Az utókor utcát nevezett el róla, és az Újpest Galéria bejáratánál dombormű őrzi az emlékét. Sírja a Megyeri Temetőben található.
Kazi Zoltánné nem véletlenül lett a hagyaték egyik gondozója: azért éppen rá esett a választás, mert több évtizedes kapcsolat fűzi a művész családjához, a rokonokhoz. Szomszédok voltak, kisgyerekként még látta Pállya bácsit, akinek mindig volt egy-egy kedves szava hozzá.
A közelmúltban egy Kazi Zoltánné által felkért sírköves újjávarázsolta, átcsiszolta a sírt, köré aprókő-szőnyeg került. A költségeket a hagyaték gondozói állták. Az önkormányzat a Közművelődési és Oktatási Bizottság javaslatára anyagilag is hozzájárult a munkálatokhoz.
Dr. Kovács Ivánné, az Újpesti Városvédő Egyesület elnöke különös figyelmet szentel a védett síroknak, így a festőművész nyughelyének is. Elmondása szerint az Angol Tagozatos Általános Iskola nyolcadikosai rendszeresen gondozzák a sírt. Mint osztályfőnöküktől, Bakos Menyhértnétől megtudtuk: a halottak napja közeledtével virágokat, koszorúkat visznek a sírra.
A Városházán, több tucatnyi Pállya Celestin festményt, a felújított hegedűt, a díszpolgári oklevelet és számos szerszámot őriz óvón-féltőn az önkormányzat.
Á.T.
Hegedűket is készített
Pállya Celesztin (Genova, Olaszország, 1864. március 9. – Budapest, 1948. január 15.) festő. Eleinte fametszeteket készített és kőfaragással foglalkozott. 1884-ben a bécsi akadémián tanult, később Münchenben, majd Budapesten, Benczúr Gyula mesteriskolájában folytatta tanulmányait. 17 éves korában Bécsben már szerepelt kiállításon. Munkái főként vásári jelenetek, állatok, csendéletek és portrék. Feszty Árpád A magyarok bejövetele című körképén ő festette meg a lovakat. Jónéhány gyűjteményes kiállítása volt, több magyar és külföldi díjat is elnyert. A festészeten kívül foglalkozott még zenével, hegedűkészítéssel és különböző mechanikai problémákkal.