“Szöllősy Marianne szervezte az utat, és úgy látszik nem csak a földiekkel, de az égiekkel is jó kapcsolatot ápol, mert kijutottunk a felhők alól és szikrázó napsütésben értünk Sümegre.”
2014. május 24-én 6,30-kor gyülekeztünk a Könyves Gimnázium előtt sümegi kirándulásunkra. Aggódtunk, mert napok óta gomolyfelhőktől jégesőig mindenféle esős, viharos időjárást jósoltak a meteorológusok, reménykedtünk abban, hogy mint már annyiszor tévednek.
Szokásunkhoz híven vidám hangulatban indultunk el. Első pihenőhelyünk Székesfehérváron volt, megmozgattuk lábainkat, rendbe hoztuk frizuránkat és folytattuk utunkat a gyülekező felhők fenyegető szürkesége alatt. Hamarosan le is szakadt az ég, az ablaktörlő alig bírta a tempót. Egyre jobban aggódtunk, lesz-e még ma derűs égbolt.
Szöllősy Marianne szervezte az utat, és úgy látszik nem csak a földiekkel, de az égiekkel is jó kapcsolatot ápol, mert kijutottunk a felhők alól és szikrázó napsütésben értünk Sümegre. Az egész várost figyelő vár tövében a Hotel Kapitány háziasszonya fogadott minket. A vár tövében álló szálloda elől a vendégeket hintók vitték kirándulni, az eléjük fogott fekete lovak fényes szőrükkel, szép tartásukkal csak az első volt a meglepetések sorából. A személyzet minden tagja középkori ruhában dolgozott, kedvesek, szolgálatkészek voltak. Kávé várt minket, utána a szimpatikus háziasszony megmutatta a szálloda közösségi termeit, a fürdőmedencéket. A szobákban már laktak, azokat nem láthattuk, és természetesen időnk sem lett volna részt venni a számos wellness programon.
Papp Imre álmodta meg és hozta létre ezt az idegenforgalmi együttest. Villanyszerelőként kezdte, majd üzemmérnök lett, aztán a szállodaipar területén dolgozott, majd 40 évesen feleséggel, három gyermekkel úgy döntött, visszatér szülőföldjére. Minden lehetőséget megfogott, hogy megteremtse álmainak anyagi feltételeit. Családi támogatással büfét nyitott a vár tövében, de nagyobb tervei voltak. Megszerezte a vár üzemeltetetési jogát, magát várkapitánnyá nevezte ki.
Ma már 150 embernek ad munkát, a családtagok is alkalmazottak. Vállalkozása a város életében nagy jelentőséggel bír, hiszen a tárlatvezetések, lovas túrák, a rendezvények és az idegenforgalom az egész város gazdasági életére kihatnak.
Sümeg a Bakony délnyugati részén a Keszthelyi-hegység, a Kisalföd és a Tapolcai-medence által közrefogott völgyben fekszik 270 méter tengerszínt feletti magasságban.
Az őskorból kovakőbánya nyomait, az ókorból település maradványait és egy ókeresztény bazilika romjait is fellelték. A várat a tatárjárás után IV. Béla kezdte építtetni, később lévén egyházi birtok, a veszprémi püspökök építtettek hozzá további részeket. A török kor idején a XVI. században a Dunántúl egyik legjelentősebb vára volt, a török sosem foglalta el. A Rákóczi szabadságharc idején az utánpótlás gyülekezésének helye, Zala és Somogy megye itt tartotta közgyűlését. 1709-ben árulás folytán labanc kézre került, a szabadságharc után, 1713-ban egy hadgyakorlat alkalmával felgyújtották.
Széchenyi György püspök a város köré 1100 méter hosszan falat emeltetett, ezen belül épült ki a nemesi belváros a XVIII. században. A kicsiny belváros két utcából és három térből áll, ettől keletre terül el Tokaj néven a jobbágyok falva.
Sétára indultunk a helyi városvédők kíséretében. A városnak több kulturális, történelmi érdekességekkel bíró nevezetessége van, egyike a Ferences templom és kolostor, ami 1649-ben épült, majd 1748-53 között kibővítették. Gyönyörű barokk aranyozott szószékét Padányi püspök 1760-ban adományozta a templomnak, freskóit 1950-70 között Kontuly Béla készítette.
Másik szép épületegyüttes a Padányi püspök által 1756-59 között emeltetett plébániatemplom, ahol Franz Anton Maulbertsch freskói láthatók, amit a püspök előírásai alapján alkotott. Egyiken felfedezhetjük a festő önarcképét is. Padányi Bíró Márton mecénáspüspök az egész város kultúrájában nagy szerepet játszott. A török kiűzése után a meggyengült katolikus egyház megerősítésén dolgozott, 18 év alatt 88 templomot építtetett és püspöki rezidenciát egy reneszánsz kori épületrész maradványaira.
Palotájának nagy része még restaurálásra vár. 1748-55 között épült, kívülről legszebb része a két oldalán atlasz szobrokkal, korinthoszi oszlopfőkkel, virágfüzéres mellvéddel díszített kapuzat. A kapu felett a püspök címere, oldalt hagymakupolás tornyocska és sarokerkély látható. Az eredetileg 31 szobás palotában kialakításra került egy kápolna is festett oszlopokkal, freskókkal. Egy időben diákszállóként működött, ekkor szobáit felszabdalták, falait, stukkókkal díszített mennyezeteit elbontották, vagy annyira megrongálódott, hogy nem lehetett eredeti állapotába visszaállítani. A bútorgyűjtemény, a fazekasok által készített egyedi klasszicista stílusú kályhák és egyéb értékek tönkrementek vagy elkallódtak. A könyvtár bútorai más múzeumba kerültek, mennyezete azonban szép állapotban van, a tudomány jelképei találhatók a szegély festményein, köztük Padányi püspöké is. A palotában jelenleg 20. századi képtárat rendeztek be, a folyosókon grafikák kerültek elhelyezésre, a termekben korabeli ruhák és bútorok utánzatai láthatóak a festmények mellett.
A város szülötte Kisfaludy Sándor (Himfy), akiről a városi gimnáziumot, utcát, teret neveztek el. A Kisfaludy ház neki és testvérének Kisfaludy Károly festőművésznek állít emléket. Az ebéd utáni rövid séta egy közeli tanyára vezetett, ahol az állatok a lovak kivételével szabadon voltak. A pulyka érdeklődő, de kellemetlen hangú “köszöntése” közben a tulajdonos által befogadott kedves és ragaszkodó kutya fogadott és kísért végig minket, gyakran hálás tekintetet váltva gazdájával. Az istállóban a bekötött lovak között állandóan tevékenykedett egy lovászfiú, barátságosan megsimogatva az éppen mellette álló szelíd lovat.
A város legfőbb nevezetessége maga a VÁR. Bevételére ebéd után többen vártaxival indultunk. Remek idegenvezetést kaptunk, a látnivalók bemutatásán és a történelmi tények ismertetésén túl hallottunk a vár és a környék legendáiról is. Az egyik teremben az ólomkatona-kiállítást is megnézhettük. A felmelegedett időben óvatosan ereszkedtünk alá a meredek út csúszós kövein.
Meghívást kaptunk a látványos lovagi torna megtekintésére, ami remek bemutatása volt annak, hogy a ló és az ember milyen szoros kapcsolatba tud kerülni egymással.
Sümeg szép, tiszta barátságos város. Fejlődésének kulcsa a vár és a köré kialakított élménypark, az egész évben tartó rendezvénysorozatok. A lehetőségek közül néhányat érdemes megemlíteni: Várcsárda, Lovarda, Szabadtéri Színház, lovagi aréna, hadigép-kiállítás, működőképes ágyúk és hajítógépek, történelmi játszótér, török ostromtábor és természetesen fagyizók, büfék, ajándékboltok.
Köszönjük Sümegnek a vendéglátást, ismét szép, tartalmas napunk volt. A lemenő nap fényében láthattuk a messzi Balatont és az elfutó szép tájat. Budapesten már városunk fényei fogadtak minket. Szép ez az ország és gyönyörű a mi városunk is!
Somorjai Edéné