Ismét fesztiválhétvége köszöntött ránk. A Találkozzunk többször ! – kulturális rendezvénysorozat újabb állomásaként június 24-én , a nyári napfordulót köszöntöttük. Pénteken este Szent Iván napi történetekkel, mágiákkal kísérve varázslatos éjszakát reméltünk. Fényfestést kapott a Városháza. Tűzzsonglőrök káprázatos formákat rajzoltak a sötétségbe. A mágikus erejű tűzugrással tömegek próbálkoztak. Tizenegyedik századi hagyományok keltek életre a Szent István téren.
Szombaton 14 órától az Újpesti Zenekarok Fesztiválja várja –meglepetés produkcióval, a zsűriben Curtissel - a helybélieket.
Bohózat – mindenkinek és mindenkiről
Fél nyolc előtt a Szent István téri színpadon a Forrás Színház Szamártestamentum című szabadtéri előadására nevezett be a közönség. A publikum legnagyobb meglepetésére a szereplők nem a színpad felől érkeztek, hanem a nézőtéri székekről, padokról pattantak fel, észrevétlenül vegyültek el már korábban a közönség soraiban. A meglepő és mulatságos kezdés a színjáték része volt. Hiszen a francia középkori bohózat mindenkiről és mindenkinek szól. Az emberi jellemek karikírozásával, kifigurázásával mindenki ráismerhetett másra, szomszédjára, netán önmagára. Lerántotta a leplet az ájtatosságról, s láthatóvá vált mögötte az önzés meg a képmutatás. A játék során – amely ismeretlen szerzők több száz éves, mégis friss szövegét kelti életre – éles jellemrajzokkal mulattatott, s közben nevelt. Kicsiket, nagyobbacskákat, felnőtteket egyaránt.
Megtelt a tér
Az előadás alatt egyre többen érkeztek a Szent István térre. Fogyott a sör, a lecsó, a pacal, a kenyérlángos és a rétes. Újpest – emblémás ajándéktárgyak, pólók találtak gazdára. Reménykedő regisztrálók dobták be a játékszelvényt a „varázsdobozba”, hátha Sziget fesztivál- belépőt nyernek. Van rá esélyük.
Mágus, házban
Az egyik faházban a közismert mestermágus-boszorkánynagymester : Lui Padre fogadta – jól ismert zöld öltözékében – azokat, akik ezen az estén a jövőjükbe akartak belepillantani. Bár ingyenes „szolgáltatás” volt, mi nem vettük a bátorságot, nem nyomtuk le a kilincset. Mások megtették. Tapasztaltuk: Lui Padre tudhat valamit: csak mosolygós arcú hölgyek és urak jöttek ki tőle. Ilyen sok lenne a szerencsés jövőjű ember Újpesten?
Harmatvíz és mágikus erejű tűz
Azok, akik Szent Iván estéjébe nyúlóan a forgatagban maradtak, mindenesetre szerencsésnek tarthatják magukat. Már csak azért is, mert részesei lehettek a mágikus erejű tűzugrásnak. A produkció nem is akárhogyan indult. A Szamártestamentum színészeit hosszan tartó taps búcsúzta, majd szinte varázsütésre gólyalábakon érkező égimeszelők robbantak be a térre. Lengették cilinderüket, üdvözölték a nagyérdeműt és hangos szóval, zeneszóval terelgették át a nézőket a Trombita térről a Károlyi – szobor köré. A gólyalábasok vidám történeteikkel,- a mutatványokba a közönséget is bevonva- nevettették meg a tömeget. Láthattunk ámulta ejtő mutatványokat: tűzfújást, Tell Vilmos módjára bátor újpesti fejére helyezett almában landoló nyílvesszőt. A hangulat fokozásaként elsősorban a lányok, hölgyek szépségét egy évig garantáló harmatvíz permet hullott a nézőkre. Amikor a gólyalábas mutatványosok megkérdezték, akarjuk – e lángra lobbantani a tüzet, igent kiáltottunk.
Illatok és fények
Innen nem volt visszaút. Kecses hölgyek tűzet lobbantottak. A tűzzsonglőrök káprázatos alakzatokat rajzoltak a sötétségbe. Illatos olajok, füvek illata töltötte be a levegőt. Majd a gólyalábasok mutatták be a tűzugrás fortélyát. Könnyű volt nekik, persze. Sikeres ugrást hozott a gyakorlat, és a hosszú láb. De hamar akadtak követőik. Bíztatásukkal a „kurtalábúak” is párba álltak és a legbátrabbak állták ki először a próbát, A sikeres attrakciónak egyre több követője akadt, hullámzott a tömeg, nevetés, sikongatás kísérte az örömtüzet, és a sikeres „landolást”.
Idővel a tűz kihunyt. e a vidám sokaság még a Trombita téren időzött. Gyönyörködött a Városháza új köntösében, a fényfestés nagyszerűségében. És újraélte a nyári napforduló eseményeit. Tehették. Másnap nem kellett korán kelni.
– B. K