Újpesten is sokan hódolnak a fotózás szenvedélyének, köztük a Nimród Fotóklub tagjai, akik a nyári szünet után szeptembertől ismét klubesteken mutatják be alkotásaikat és osztják meg egymással tapasztalataikat. Ennek apropóján fotós kollégáinkat is megkérdeztük, mit jelent számukra a fényképezés művészete.
Újpesten sokan hódolnak a fotózás örömének, közöttük kiemelkedik a Nimród Fotóklub, amely hazánk első természetfotós szervezeteként alakult 1976-ban. A klub közel fél évszázada kínál lehetőséget a fotózás iránt érdeklődőknek, hogy megosszák tapasztalataikat, ötleteiket és alkotásaikat.
A klubtagok találkozóikat havi rendszerességgel, tartják az újpesti Polgár Centrumban. A klubestek során a fényképeket nemcsak esztétikai, hanem technikai szempontból is elemzik, így a résztvevők lehetőséget kapnak új fotózási és képfeldolgozási módszerek megismerésére, kipróbálására, valamint inspirációt meríthetnek egymás munkáiból.
A Nimród Fotóklub minden érdeklődőt szeretettel vár a klubesteken, akik szeretnék elmélyíteni tudásukat, vagy csak inspirációt keresnek a fotózás világában. A rövid nyári szünet után szeptemberben folytatódnak az összejövetelek, ahol a tagok bemutatják legújabb fotóikat, és megosztják az elkészítésük körülményeit, történetét. Legközelebb szeptember elsején, hétfőn 18 órai kezdettel tartják a következő összejövetelüket.
A klubról korábban részletesebb cikket is írtunk, amely erre a linkre kattintva olvasható el.
„A fotózás titka gyakran abban rejlik, hogy türelemmel várjuk meg a sors által kínált tökéletes pillanatot” – ennek a mottónak a jegyében készíti felvételeit kollégánk, Várai Mihály is. Mihály már gyermekkorában megismerkedett a fotózás művészetével, és fokozatosan vált a szerelmesévé. Olyannyira elköteleződött a fényképezés iránt, hogy már fiatal korában elhatározta: felnőttként fotóriporternek áll.
Az évek során tehetségét számos területen kamatoztatta: a portré-, esküvő- és rendezvényfotózástól az épület- és természetfotózáson át az utazás-, sport- és riportfotózásig, miközben a művészi fotográfia területén is maradandó alkotásokat hozott létre.
Kollégánk a fotózás minden területén szívesen alkot, hiszen mindegyik más-más hangulatot és élményt rejt magában. Mottója szerint a képeinek nézői számára mindig pozitív élményt szeretne nyújtani.
„Számomra a munkám, a fotózás egyfajta meditáció: ilyenkor a térből és az időből kizökkenek. Sokszor előfordul, hogy a fotó a fejemben előbb volt kész, mielőtt egyáltalán lenyomtam a zárkioldó gombot” – mesélte kollégánk, aki nemcsak a fényképezőgép mögött sokoldalú: dobosként, műugróként és költőként is megcsillogtatta tehetségét, művészi érzéke pedig a rajzolásban is megmutatkozik.
Sokoldalúságával különleges színt visz az Újpest Média csapatába. Kollégánk pályája során számos díjnyertes fényképet készített már, ám legkedvesebb számára az alábbi, Amszterdamban készült épületfotó, amellyel díjat is nyert:
Mihály újpesti alkotásai közül pedig az alábbi képre a legbüszkébb:
Az Újpest Média tartalmait Németh Péter felvételei is gazdagítják. Péter 12 évesen találkozott a fotózás varázsával, amikor szülei beíratták egy fotós szakkörre. Ott ismerkedett meg a képalkotás alapjaival, és már az első pillanattól magával ragadta ez a világ. Mindez még a digitális korszak előtti időszak volt, amikor a fotózás igazi „kézműves” folyamatnak számított: a fotólaborban halvány vörös fényben, vegyszerek illatával körülvéve figyelhette, ahogy a nagyítógép fénye alatt lassan életre kelnek első képei az előhívó folyadékban ázó fotópapíron.
„A fotózás számomra nem csupán munka, hanem szenvedély és egy eszköz, amivel megőrizhetem az élet legszebb pillanatait. Gyakran elgondolkodom egy-egy expo alkalmával, hogy vajon mit szól majd ehhez a képhez az az ember, aki évtizedek múlva, vagy akár a távoli jövőben találkozik az épp most készített fotómmal. Ez a gondolat inspirál és motivál, hiszen megvan az esély rá, hogy örök emlékeket alkossak” – fogalmazott Péter.
A fotózás területén közel állnak hozzá a családi képek, a gyerekek önfeledt játéka miatt. Egy esküvőn a meghitt, romantikus pillanatok ragadják magukkal, rendezvényfotózáskor pedig a jókedv és a pezsgő hangulat. Legkedvesebb stílusa azonban a street photo, amelyben a mindennapok apró, spontán szépségeit örökítheti meg.
Péter a fotózás mellett is sokoldalú, különleges hobbikkal gazdagítja szabadidejét. Az utóbbi időben a SUP-ozás vált egyik kedvenc szabadidős tevékenységévé, amely közelebb hozta hozzá az evezés örömét és a vízen töltött nyugodt perceket. Emellett közel egy évtizede foglalkozik bushcrafttal, vagyis a természetben való jártasság és túlélési készségek gyakorlásával. Ez a sokrétű szabadidős tevékenység magában foglalja a helyi erőforrások felhasználását, menedék építését, tűzrakást, élelem szerzését, valamint mindazon technikák elsajátítását, amelyek a természetben való önálló boldogulást segítik.
„Két barátommal közösen minden évszakban rábökünk a térképre, lehetőleg egy erdős, kietlen részre és nagy hátizsákokkal elindulunk, hogy egy – két, esetleg háromnapos túra keretein belül bejárjuk a természetet. A lényeg az egészben, hogy kint alszunk a vadregényes erdőben. Menedéket, táborhelyet építünk magunknak és függőágyban, hálózsákban alszunk a kifeszített esővédő ponyva alatt, hallgatva az éjszakai erdő neszeit egy kellemes nyári éjszakán, vagy épp a januári -12 fokos hóesésben. Szóval…izgalmas kis hobbi ez!” – mesélte Péter erről a különleges szabadidős tevékenységéről.
Péter egyik kedvenc felvétele a „Szabadság-híd előtt nézelődő turisták” címet viselő felvétel:
Az újpesti vonatkozásokat tekintve pedig különösen figyelemre méltó a „Mozgásábrázolás az Északi-összekötő hídról” című kép:
A magyar fotográfia napja
Fotós kollégáink gondolatai pedig augusztus végén különösen időszerűek, hiszen augusztus 29-e a magyar fotográfia napja. E jeles napon az 1840-ben megszületett az első hazai fényképre emlékezünk.
Az akkori dagerrotípia a Dunát és a Budai Várat ábrázolta. A történetírás szerint a Magyar Tudós Társaság egyik gyűlésén mutatták be a felvételt, bizonyítva, hogy a fény segítségével élethű képek készíthetők a minket körülvevő világról.
A fotográfia hőskorát Louis Daguerre és Nicéphore Niépce nevéhez kötik, bár a fényképezés előfutára, a camera obscura, már a XVII. században ismert volt. Az első rögzített képet Joseph Nicéphore Niépce-nek tulajdonítjuk, aki 1820-as évek végén Párizsban készítette el saját otthona ablaka előtt a művét.
Magyarországon ezekben az évtizedekben több tízezer dagerrotípia készült, ám ezek közül mára mindössze körülbelül 1000 maradt fenn gyűjteményekben és magánkézben. Ismertebb felvételek közé tartozik Kossuth Lajos amerikai portréja és Petőfi Sándor egyetlen fennmaradt dagerrotípiája a XIX. század derekáról.
A magyar fotográfia napja nemcsak a múlt örökségére emlékeztet, hanem alkalom a fotókultúra, a fényképezés történetének és a kortárs fotóművészet jelentőségének felidézésére is. A fényképek emlékeket őriznek, pillanatokat örökítenek meg, és mindenki számára személyes kapcsolatot jelentenek a múlt és a jelen között.