A hétfői magyar nyelv és irodalom, majd a keddi matematika után szerdán a történelemérettségi következett.
Az Oktatási Hivatal közleménye szerint történelemből középszinten 1129 helyszínen 72 834 vizsgázó, emelt szinten 142 helyszínen 8484 vizsgázó érettségizett.
Mindkét vizsga két részből állt, középszinten 180 percet kaptak a diákok, míg emelten 240 perc állt a rendelkezésükre.
A középszintű feladatlap első részének témái között szerepelt – többek között – a Rákosi-korszak, Hunyadi Mátyás háborúi, a hidegháború, az első ipari forradalom. A második részben két esszét kellett írniuk, egy rövidet és egy hosszút. A Bethleni konszolidáció és a Rákóczi szabadságharc szerepelt a hosszú esszétémák között, a liberalizmus és Európa népessége a 20. század közepétől a rövid esszétémák között. Mindkét hosszúságból egyet-egyet kellett választaniuk a diákoknak, és mindkettőnek külön korszakról kellett szólnia.
Emelt szinten is két részből állt a vizsga. Itt az esszéknél hat megadott téma közül hármat kellett választaniuk az érettségizőknek.
Az Újpesti Babits Mihály Gimnázium egyik diákja, aki emelt szinten érettségizett történelemből, a vizsga után ezt mondta:
„Szerintem a feladatsor átok volt, az esszé pedig áldás. Azért, mert a feladatsor nehezebb volt, mint a korábbi években, és hosszú szövegeket kell olvasni. Az esszé témák jók voltak, jó kombinációkat lehetett összeállítani. Én a rövidnél a gazdasági világválságos témát választottam, a hosszúnál pedig Szent István királyt. A komplex esszét Magyarország területi változásairól írtam.”
Az Újpesti Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium egyik végzőse, aki középszinten érettségizett történelemből, ezt a véleményt fogalmazta meg:
„Az esszé témák egészen jók voltak, a teszt azonban nagyon olvasós volt, hosszú szövegeket kellett olvasni. Ez nem tetszett.”