Konzultálva a témában illetékes állami intézmények vezetőivel, az Igazságügyi Minisztérium tavasszal törvényjavaslatot fog az Országgyűlés elé terjeszteni „a nagy technológiai vállalatok hazai működésének szabályozásáról” – írja keddi Facebook-bejegyzésében Varga Judit.
Az igazságügyminiszter szerint „a törvényes, átlátható és ellenőrizhető működést” szeretnének elérni a nagy tech-cégekkel szemben, „ami a többi cégre, nagyvállalatra vagy kisvállalkozóra is vonatkozik”.
A magyar kormány továbbra is együttműködik az Unió hasonló irányú szabályozásának előkészítésében, de Varga Judit úgy véli, „az elmúlt időszak eseményei megmutatták, hogy gyorsabban kell lépnünk az emberek védelme érdekében”.
A miniszter leginkább azt kifogásolja, hogy „ma már önkényesen bárki lekapcsolható az on-line térből bármilyen hivatalos, átlátható, tisztességes eljárás és jogorvoslat lehetősége nélkül”.
Varga Judit a tárcája által felállított Digitális Szabadság Bizottság egy héttel ezelőtti ülése után arról beszélt, neki is vannak „személyes tapasztalatai” arról, hogy a Facebook ideológiai alapon cenzúrázza a felületén megjelenő tartalmakat. A miniszter hivatkozott a nemrégiben benyújtott lengyel törvénytervezetre, illetve arra, hogy a német kormány és Vera Jourová, az Európai Bizottság igazságügyért felelős alelnöke is felvetette a szabályozás szükségességét. Lengyelországban a kormány javaslata szerint a közösségi felületeket működtető cégek pénzbírsággal sújthatók, ha olyan tartalmakat törölnek, vagy olyan profilokat tiltanak le, amelyek nem szegtek meg lengyel törvényeket, és utána nem állítják vissza az eredeti állapotot.
A Momentum az Index kérdésére válaszolva leszögezte: nem igaz, hogy a közösségi platform elnyomja a magyar kormánypárti politikusokat, „sőt, hétről hétre letarolják a közösségi médiát”, és valójában az zavarja őket, hogy „ugyanakkora esélyük van elérni az embereket, mint bármelyik ellenzéki politikusnak”.
A Jobbik szerint abszurd, hogy éppen az Orbán-kormány aggódik a digitális szabadságért. A párt internetes ombudsmani tisztséget hívna létre. Szerintük a független biztos és hivatala garantálhatná, hogy „ne globális vállalatok menedzserei döntsék el, hogy mi fér bele a véleménynyilvánítási szabadságba, és mi minősül gyűlöletbeszédnek”.
Az MSZP a portálnak válaszolva „ijesztőnek” nevezte, ha politikai okokból akarja a kormány kikényszeríteni a tartalmi szabályozást.
Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke az Index kérdésére válaszolva elmondta: „a techcégeket senki nem választotta meg, mégis életünk egyre nagyobb részére gyakorolnak hatást és befolyást. Ez rendkívül nyugtalanító, a szabályozásnak bizony van terepe”.
A DK a portál megkeresésére reagálva nemzetközi és európai szabályozást szorgalmazott a globális techcégek esetében.