Már megjelent a Magyar Közlönyben az a rendelet, amely alapján 2013. januártól 10 százalékkal csökken a lakosság számára a távhő, a villamos energia és a földgáz ára. Míg tíz évvel ezelőtt a fizetésünk alig 19, addig mára 23 százalékát fordítjuk lakásfenntartásra, ami egyre többeknek jelent terhet.
A rezsiköltségek csökkentéséhez szükséges jogszabályok elkészültek – jelentette be Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára december 21-én pénteken a köztelevízióban, viszont a csaknem négymillió háztartást érintő rezsiköltség-csökkentésről már december 12-i ülésén döntött a kormány.
Giró-Szász András kormányszóvivő akkor azt hangsúlyozta: a szolgáltatóknak kell viselniük a terheket, azokat nem háríthatják át. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ezzel kapcsolatban pénteken hozzátette, „nehezen jut koldusbotra egy monopolhelyzetben lévő energiaszolgáltató a világon bárhol”. És bár „súlyos adóterheket kaptak a nyakukba, előtte súlyos profitszinteket vittek ki az országból” – tette hozzá.
Beszédes adatok
Az utóbbi években jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik elmaradnak a rezsiköltségek fizetésével, és aggódva gondolhatnak az előttük álló hideg télre. Az energiaárak ugyanis jó ideje az inflációt meghaladó mértékben nőttek, és bár messze elmaradnak a piaci áraktól, a lakossági fizetések kisebb ütemben növekedtek, mint ahogyan az energia drágult.
Az áram ma 63,5 százalékkal drágább, mint tíz évvel ezelőtt, a vezetékes gáz majdnem 110 százalékkal, a távhő pedig jó háromnegyedével kerül többe. Míg egy évtizede a fizetésük 18-19 százalékát, addig ma közel negyedét viszik el a rezsiszámlák. Ahogyan tíz éve, úgy most is a villanyszámlával maradtak el legtöbben. Míg 2003-ban 335, idén már 837 ezren csúsztak több mint egy hónapot a számlák fizetésével.
Jó döntés
A hatóságilag szabályozott rezsiköltségek miatt a korábbinál kisebb inflációval számolhat a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az új inflációs előrejelzés szerint az idei átlagos infláció 5,7 százalék lesz, míg a jövő évi 3,5 százalékra, a 2014-es 3,2 százalékra csökken, a 3 százalékos inflációs cél pedig 2014 második felére érhető el, a hosszútávú becsléseket viszont befolyásolja, hogy az ezentúl többletterheket viselő ipari fogyasztók áremelései mikor és milyen mértékben jelentkeznek.
A magyar rezsi Európai Uniós szinten is magas. Giró Szász András december közepén elhangzott szavai szerint az uniós rezsiátlag a magyarnak mindössze a kétharmada.
MTI/MOA