Újabb 185 milliárd forintot költött el a kormány a teljesen üres gazdaságvédelmi alapból – így a presztízsberuházásokat szolgáló kiadások a hiányt és az államadósságot növelik, írja a Népszava. A fővárostól további 5 milliárd forintot vonnak el gazdaságvédelem címszóval.
A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiára 68 millió forintot, a honvédelmi sportközpontokra 90 milliót, az emelt szintű könnyűzenei képzési központ építésének előkészítésére 64 millió forintot szavazott meg a kormány, ráadásul mindezt az úgynevezett gazdaságvédelmi alapból vennék ki – számolt be a Magyra Közlöny nyomán a lap.
A hétfői döntésekkel összesen
185 milliárd forintot vert el a kormány.
A legszebb az egészben, hogy ebből egyetlen egy fillér sem kapcsolható a szoros értelemben vett gazdaságvédelemhez, pláne nem a koronavírus-járvány elleni védekezéshez.
A költségvetés gazdaságvédelmi alapjából eddig 1852 milliárd forintot költött a kormány, annak ellenére, hogy eleve csak 923 milliárd forint volt benne.
A 929 milliárdos túlköltés így az idei költségvetési hiányt és az államadósságot növeli. Mindezt anélkül, hogy a kormány a bajba jutott cégek támogatására, vagy a szélesebb körű ingyenes tesztelésre, az egészségügyi bérek rendezésére költené a pénzt. A pénz tulajdonképpen
a NER-közeli ágazatok beruházásaira és az állam normál működtetésére megy el.
A mostani 185 milliárdos döntéscsomagból:
- 15 milliárdot kap a Miniszterelnökség közelebbről meg nem nevezett beruházásokra;
- 2,7 milliárdot költenek a Nemzeti Olimpia Központ működésére;
- 11,5 milliárdot a már működő sportakadémiák napi működtetésére; illetve
- 42,5 milliárdot a Miniszterelnöki Kabinetiroda turisztikai fejlesztésekre.
A Népszava szerint ezek a költések a kormánynak kedves ágazatok támogatására megy el. Ugyanis a pénzből jellemzően nem a csődbe ment fővárosi szolgáltatók kapnak forrást a túléléshez, hanem új, főként vidéki szállodaberuházások. Ezzel komoly megrendeléshez jut a szintén NER-ellenőrzés alatt lévő építőipar és új kapacitásokhoz a turizmus – ám ez utóbbinak majd a 2022 utáni években lehet gazdasági haszna.
A költések másik csoportjába azok a döntések tartoznak, amelyek az állam által ellenőrzött cégek, ágazatok támogatására szolgálnak. A tételek többségét a járvány nélkül is kifizetné a kormány, sőt ezeket a kiadásokat meg kellett volna tervezni a költségvetési törvényben – vagyis semmi közük a sokat hangoztatott gazdaságvédelemhez.
Így jut:
- 4,3 milliárd az útdíjfizető rendszer működtetésére;
- 21,4 milliárd forint a vasúti pályahálózat fenntartására;
- 29,5 milliárd a vasúti cégek (MÁV, Gysev) a vasúti személyszállítás támogatására;
- 32 milliárd a Volánok, a buszközlekedés veszteségeinek finanszírozására;
- 2,5 milliárd a nemzeti kukaholding, az NHKV Zrt. működésére – vagyis a veszteségek pótlására; illetve
- 10,3 milliárd az állami víziközművek működtetésére – vagyis a veszteségek pótlására.
Tovább fejik Budapestet
Egy külön döntésben a kormány arról is gondoskodott, hogy
5 milliárd forinttal csökkentse a fővárosi önkormányzat támogatását, a pénzt a főváros helyett a Miniszterelnökség kapja.
A kormány korábban határozott arról, hogy ne a főváros és Karácsony Gergely főpolgármester dönthessen arról, hogy mely utakat kell felújítani a fővárosban. Az erről szóló jogkört Gulyás Gergely kancellária-miniszterhez rendelték.