Június 4-én, a trianoni békeszerződés aláírásának 105. évfordulóján Újpesten is megemlékezést tartanak a nemzeti összetartozás napja alkalmából.
A nemzeti összetartozás napja a magyar történelem egyik legfájóbb eseményére, nemzeti sorstragédiájára, az 1920-as trianoni békeszerződés aláírására emlékeztet. A békeszerződés következményeként Magyarország területének és lakosságának is nagyságrendileg kétharmadát elveszítette. Az Országgyűlés 2010-ben hivatalos emléknappá nyilvánította június 4-ét, a törvény pedig éppen a békediktátum 90. évfordulóján lépett hatályba. A nemzeti összetartozás napja kifejezi, hogy a határokon túl élő magyarság továbbra is a nemzet szerves része, és az összetartozás érzése átível a békediktátumban meghatározott országhatárok fellett is.
Újpesten a megemlékezés június 4-én, szerdán 17 órakor kezdődik a Városháza melletti Szent István téren, a Fájdalmas Anya szobornál. Az ünnepi eseményen beszédet mond dr. Trippon Norbert, Újpest polgármestere. A rendezvényen közreműködik majd Vadkerti Imre előadóművész, Szűts István zeneszerző és előadóművész, valamint a BEM Néptáncegyüttes is.
Az esemény lehetőséget teremt arra, hogy közösen is kifejezzük nemzeti összetartozásunkat és elhelyezzük az emlékezés virágait.
Trianon nemzeti sorstragédiája
1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban, amely a történelmi Magyarországot példátlan mértékű veszteségekkel sújtotta. Az első világháborút lezáró, Párizs környéki békerendszer részeként megkötött egyezmény következtében az ország területének kétharmadát elcsatolták, a lakosság létszáma pedig közel húszmillióról hétmillióra csökkent. Magyarország az addigi középhatalmi pozícióját elvesztette, hiszen 325 ezer négyzetkilométerről 93 ezer négyzetkilométeres kisállammá zsugorodott. Az új határok közel 11 millió ember sorsát változtatták meg, köztük 3,7 millió magyarét, akik egyik napról a másikra idegen uralom alá kerültek. A döntés súlyos gazdasági következményekkel is járt, mivel az ország elveszítette gyárainak csaknem felét, só-, arany- és ezüstbányáit, valamint a réz- és mangánkitermelés jelentős részét. A természeti erőforrásokban gazdag országunk erdőinek jelentős része, valamint az olajkutak többsége is az új határokon kívülre került. Hazánk 19.723 kilométeres vasúthálózatából mindössze 8.364 kilométer maradt, és az össznemzeti vagyon is megközelítőleg egyharmadára olvadt.
A magyar békedelegációt gróf Apponyi Albert vezette, aki 1920 januárjában érkezett Párizsba, hogy képviselje Magyarország érdekeit. A küldöttség komoly felkészültséggel állt ki az ország mellett. A delegáció történelmi, néprajzi és jogi érvekkel próbálta meggyőzni a döntéshozókat, valamint Teleki Pál híres „vörös térképével” – amely az etnikai viszonyokat szemléltette. Mindez azonban hiábavalónak bizonyult, hiszen a szerződés szövege már jóval korábban véglegesedett.
Trianon nem csupán földrajzi és gazdasági veszteséget jelentett, hanem mély sebet ejtett a magyar nemzeti identitáson is. A történelmi emlékezetben a mai napig fájdalmas pontként él, ugyanakkor a nemzeti összetartozás napja lehetőséget ad arra, hogy megerősítsük a határokon átívelő magyar közösségek közötti lelki és kulturális egységet.
