Az Újpesten található erdők mindegyike fővárosi tulajdonban van, ennek ellenére Újpest eddig is jelentős szakmai és anyagi ráfordítással vett részt a helyi erdők fenntartásában, hiszen azokat főként újpestiek használják sportolásra, kirándulásra és pihenésre. Az önkormányzat és a városvezetés tudatosan és elkötelezetten a parkosítást, fásítást, a rendezett és gondozott zöldterületek növelését tartja egyik kiemelt feladatának.
Az elmúlt napokban számos hangulatkeltő és megtévesztő állítás jelent meg egy korábban közös akarattal, az újpesti képviselőtestület által egyhangúan támogatott fejlesztéssel kapcsolatban. A helyzet rendezése érdekében a legutóbbi képviselőtestületi ülésen határozatot hoztak a képviselők, amelyben felkérik a Fővárosi Önkormányzatot, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy újabb újpesti területeken lehessen szakszerű módon erdőt telepíteni.
A mostani döntés előzménye, hogy a képviselő-testület 2018.03.29-én (több mint egy évvel ezelőtt) hozzászólás és ellenvélemény nélkül, 18 igen szavazattal, tehát egyhangúan úgy döntött, hogy a Magyar Íjász Szövetség részére értékesíti a Megyeri körfogalom melletti 6844 m2 területű építési telket, amely évtizedekkel korábban sportcélú besorolást kapott. Az előterjesztésben szerepelt, hogy a Szövetség íjászközpontot kíván építeni az érvényes építési szabályok betartásával, valamint az is, hogy a Sportszövetség a Fővárosi Önkormányzat hozzájárulását fogja kérni, hogy az építési telek mellett található, fővárosi tulajdonú 225 000 négyzetméteres erdőterületből, kb. 20 000 négyzetméteren szabadtéri íjász gyakorlópályákat jelöljenek ki. A jelenlévő 18 képviselő teljes egyetértésével, ellenvélemény nélkül, felkérte a Polgármestert a döntés végrehajtására.
Az erdő sportcélú használatát engedélyező Erdőhatóság a hozzájárulása során előírta az Íjász Szövetség részére, hogy a 20 000 m2 erdő sportcélú felhasználása ellenében az Aquaworld és az M0-ás autópálya közötti, közel háromszoros területen, tehát 60 000 m2-en új, szakszerűen tervezett, minden előírásnak megfelelő erdőt telepítsen. Ezzel a 60 000 m2 újerdővel gazdagodhatott volna Újpest.
Gazdagodhatott volna, ugyanis idén májusban, mikor a fővárosi közgyűlésnek kellett volna döntenie az íjászpálya tervéről, Trippon Norbert (MSZP) fővárosi képviselőként megdöbbentő módon az addig általa is támogatott fejlesztést elutasította. Ugyanezt a pálfordulást hajtotta végre később az újpesti közgyűlésben, ahol újpesti-káposztásmegyeri képviselőként korábban szintén szavazatával támogatta az ügyet. Az MSZP-s politikus miatt Újpest elesett egy 6 hektár területen megvalósuló erdőfejlesztésről. Ez a következménye annak, amikor a kampánylogika, a pártpolitikai szempontok felülírhatják a helyi, közös érdekeket.
Szerencsére az Újpesti Képviselőtestületben jelenleg többségben vannak azok, akiknek Újpest és az újpestiek érdeke számít. Ennek szellemében az újpesti képviselő-testület mostani határozatával úgy döntött, hogy továbbra is szükségesnek tartja, hogy a tulajdonos fővárosi önkormányzat, az Erdészeti Hatóság állásfoglalásának figyelembevételével, az említett 6 hektár területet erdővé nyilvánítsa. Így van remény arra, hogy a jelenlegi gazos, bozótos területen mégis igazi erdő létesüljön.
Tények röviden:
- A Megyeri út melletti fejlesztésről a képviselő-testület tavaly egyhangúlag döntött, azt mindenki támogatta.
- A központ létesítése egy évtizedek óta beépítésre szánt építési telken valósult volna meg.
- A szabadtéri akadályíjászat miatt nem kellett volna erdőt írtani. Az íjászszövetség a szabadtéri pályákat nem betonozta volna le, hiszen a terepíjászat lényege, hogy természetközeli terepen zajlik.
- Az erdő sportcélú használata miatt az Erdőhatóság hat hektár új erdő kijelölését és telepítését írta elő.
- Sehol semmilyen fórumon sem merült föl, hogy Újpest Önkormányzata bármit is építeni fog az újpesti erdőkben.
A szakértő szemével: a dzsumbuj nem erdő
A törvények és szakmai előírások világosak. A magától tenyésző dzsumbuj nem erdő. Egy városi környezetben található turisztikai és rekreációs célú, gondozott erdő nem hasonlítható össze egy területtel, ahol vadon tenyésző, magoncokról sarjadó fák, bokrok nőnek rendezetlenül, gondozatlanul. Az erdő kialakulása, használata és kezelése is teljesen más megoldásokat kíván. A hatóság által ellenőrzött és gondozott erdők ökológiai értelemben is sokkal értékesebbek, oxigéntermelésben is jóval hatékonyabbak. A parkerdőknek, melyek sport, üdülési és turisztikai célokat szolgálnak, a jelentős oxigéntermelés mellett elsősorban biztonságosnak kell lenniük. Az erdő kezelőjének folyamatos karbantartással, a sétautak tisztításával, a veszélyes fák eltávolításával kell az ideérkezők biztonságról gondoskodnia. Fontos az elpusztult fák pótlása, az allergén és az invazív – nem kívánatos – fafajok visszaszorítása, valamint a sokrétű funkciónak megfelelő parkerdő kialakításnak segítése. A szakértő szerint ma már a parkerdők fenntartása inkább minőségi, mint mennyiségi kérdés, mert a városi környezetben rendelkezésre álló zöldterületek esetén elsősorban azok minőségi fejlesztése jelenti az értéknövekedést az erdőt használók számára.