November 3-a a magyar tudomány ünnepe. 200 évvel ezelőtt, 1825-ben Széchenyi István gróf ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egyéves jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapítására, és ez lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. Ezért ünnepeljük a magyar tudományt 1997 óta november 3-án. Kezdetben a magyar tudomány napja volt, majd az országgyűlés 2003-ban a magyar tudomány ünnepének nyilvánította. A Magyar Tudományos Akadémia megalapításának 200. évfordulója alkalmából városunkban november 13-án megkoszorúzzák az Újpest tudományos életének jeles képviselőinek tiszteletére állított emléktáblát.
A tudomány ünnepén érdemes emlékeznünk azokra az újpesti kötődésű tudósokra, akik maradandó értéket teremtettek.
Városunk egyik büszkesége Bay Zoltán (1900-1992), a holdradar atyja, aki a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként aktívan részt vett a hazai tudományos élet formálásában. Tudományos áttöréseit Újpesten érte el, itt zajlottak korszakos kísérletei. Kutatócsoportjának 1946. február 6-án elsőként sikerült egyértelműen észlelnie a Hold felszínéről visszaverődő radarjeleket – ezt az aktív űrkutatás egyik legelső lépéseként tartja számon a nemzetközi tudományos közösség.
Bár legismertebb munkája a holdradar kifejlesztése, de emellett számos más területen is maradandót alkotott: elektrokardiográfot tervezett, amely képes volt a szív működését széles frekvenciatartományban és torzításmentesen rögzíteni, és nevéhez fűződik a méter új, fénysebességen alapuló definíciójának tudományos megalapozása is.
Ugyancsak a Tungsram kutató laboratóriumában dolgozott Selényi Pál (1884-1954). Zseniális kísérleti fizikus és kutató volt, a fénymérés és a képátvitel tudósa, aki számos tudományterületen ért el világraszóló eredményeket. Szabadalmai nemzetközi jelentőségűek, korunk legmodernebb technikai vívmányai őrzik alkotó szellemét.
A modern fénymásoló gépet hivatalosan egy bizonyos Chester F. Carlson, amerikai ügyvéd szabadalmaztatta 1938-ban, azonban „apró” szépséghibája ennek, hogy Selényi Pál Budapesten már egy évtizeddel korábban kidolgozta a fénymásolás alapját jelentő módszert, ez a xerográfikus eljárás, és az 1930-as évek elején megépítette az első, kézzel hajtott másológépet. Chester F. Carlson annyit ismert el, hogy az alapötlet Selényitől származik.
Szintén az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának munkatársa volt Bródy Imre fizikus (1891-1944), aki az izzólámpa tökéletesítésén dolgozott. Legjelentősebb eredménye a modern kriptontöltésű villanylámpa kifejlesztése volt.
Bay Zoltán így nyilatkozott róluk: „Két kiváló tudós, ötletgazdag ember dolgozott itt, Bródy Imre és Selényi Pál.”
November 3-a a Magyar Tudomány Ünnepe, de tulajdonképpen egész évben és jövőre is ünnepeljük kiváló tudósainkat, ugyanis az országgyűlés döntése alapján a 2025-ös és 2026-os év a „Magyar Tudomány Éve”, a Magyar Tudományos Akadémia és annak könyvtára alapításának 200 éves évfordulójának alkalmából.
Az évforduló alkalmából, a Magyar Tudományos Akadémia megalapításának 200. évfordulója tiszteletére az Újpesthez kötődő akadémikusok emléktáblája két névvel gyarapszik: Simon István biokémikus és Ladányi János szociológus.
A Budapesti Műszaki SC Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki technikum épületén lévő márványtábla koszorúzási ünnepségét – tisztelegve az Újpesthez kötődő értéket teremtő akadémikusok emléke előtt – november 13-án 15 órától rendezik meg.
Mint ismeretes a márványtáblát az Újpesti Városvédő Egyesület állíttatta a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 175. évfordulója alkalmából. A tábla emléket állít azoknak, akik – ahogyan a táblán is olvasható – „munkájukkal tehetségükkel segítették Újpest fejlődését.”
A márványtáblára az állítás évében – többek között – dr. Károlyi István politikus, dr. Károlyi Sándor közgazdász, Fényes Elek statisztikus, Babits Mihály költő, tanár neve került. Azóta több névvel is gyarapodott az Újpesthez kötődő akadémikusok emléktáblája, felkerült Kőrösné Fankóy Veronika vegyész, Divéky Adorján történész és Simonovits István orvos neve is.
BK