Újpesti séta című rovatunkban arra vállalkozunk, hogy hétköznapi sétáinkat különlegessé tesszük. A megszokott útvonalakról letérve, jobban megismerjük, és jobban bemutatjuk Újpestet az érdeklődőknek.
Hatvan évvel ezelőtt indult el hazánkban országosan a népszerű sorsjáték, a lottó. Újpestnek viszont már az 1870-es években is volt saját lottója!
.jpg)
1957. február 13-án kezdték árusítani Magyarországon az első szelvényeket, miután a Minisztertanács 1956. december 29-én határozott a játék bevezetéséről. A Sportfogadás így fogalmazta meg a szabályokat: „A lottószelvényeken 90 szám közül 5 számot kell a fogadóknak megjelölniük. Ha ezek közül 2 vagy annál több megegyezik a kisorsolt számokkal, akkor nyernek.” A játék hamar népszerű lett, 1957. február 20-ig több mint százezer szelvényt küldtek be. Ekkor dőlt el, hogy a nyertes számokat minden héten csütörtökön sorsolják. Az első húzást március 7-én tartották, a másfél millió beérkezett tippszelvény között telitalálat nem volt, heten értek el négyest.
Lottó már a középkorban is létezett, első leírásai Flandriából származnak. A játék elnevezése az olasz lotto szóból származik, melynek jelentése sors, nyeremény. Genovából ered, ahol a városállam szenátorait megjelölt golyókkal választották ki, mivel az öt helyre kilencvenen jelentkeztek.
A lutri Magyarországon azt követően jelent meg, hogy a császár 1751-ben bevezette a genovai rendszerű lottót az osztrák és cseh örökös tartományokban. A játék bérlője, Cataldi gróf 1763-ban kapott koncessziót Magyarország területére. Az első sorsolásokat Budán és Pozsonyban rendezték, de sokfelé felállítottak gyűjtőhelyeket. A hazafias érzelmű magyar polgárok nem nézték jó szemmel a császári kézben lévő sorsjátékot, s a kiegyezés után is csak lassan fogadták el. 1868-ban jött létre a Magyar Királyi Lottóigazgatóság, és onnantól kezdve egyre több gyűjtőhely nyílt, hogy a bevétel már a magyar kincstárat gyarapította. A parlamenti ellenzék viszont hevesen támadta. Az 1885-től megjelenő Ujpesti Hirlap ezt írta: „a szédelgés terjesztésére alig van sikeresebb eszköz a lottó gyüjtődéknél”, „mert a munka nélkül gazdagodni akarás és a munka nélküli vagyon szerzés vágya társadalmi életünknek a legsötétebb pontja”. A bírálatok hatására 1897-ben német mintára az osztálysorsjátékot honosították meg hazánkban. Ez a játék egészen a második világháborúig működött a Pénzintézeti Központ kezelésében. Újpest lottója az Egek Királynéja Főplébánia építéséhez kapcsolódik.
A város első telepesei katolikusok voltak, akik 1845-től a fóti plébániához tartoztak. Peitler Antal József váci püspök 1870-ben tette önálló lelkészséggé az újpesti egyházközséget, és Illek Vince káplánt bízta meg, hogy szervezze plébániává a lelkészséget. Újpest 1875-ben kapott önálló plébániát, az épület 1873-ban épült, a templom pedig 1875 és 1881 között készült el. A paplak és a templom azon a területen létesült, amelyet 1868-ban adományozott az egyháznak Károlyi István gróf. Az építkezés költségeinek előteremtésére Illek Vince sorsjátékot rendezett, amelyre a pénzügyminisztertől kapott engedélyt. Az újpesti lutri 20 ezer forint bevételt hozott, és ezt az összeget bazársor építésére fordították. Az üzletek bérleti díjából fedezték aztán a plébániatemplom építésének költségeit. A sorsjáték nyereményeit 1873. október 30-án húzták ki. Egy szelvény ötven koronába került, és legfeljebb ötezer forintot lehetett vele nyerni.
CSERNUS JÁNOS
(Képeslap: Neogrády László Helytörténeti Gyűjtemény)