Végállomás, toronnyal

  •  
  •  
  •  

Az újpesti víztoronyhoz hasonló torony aligha van a világon! Nem műfaján belül, mármint a víztornyok között, hanem egyáltalán… Az Eiffel, az Eiffel nyilvánvaló, de más is a szerepe Párizsban, mint a mi víztornyunknak itt, Újpesten.

 Mert aligha van torony valahol, akárhol, ami úgy illeszkedne a környezetébe, mint a mienk! Egyszerre erős, elegáns, hatalmas, megnyugtató, és szempillantás alatt megkülönböztethető mindegyik másiktól.
Ha ezerről mutatnának fotót, mi azonnal ráböknénk: ez az újpesti víztorony!
Főleg, hogy ott magasodik egy villamosvonal, a volt 10-es, végállomásaként Rákospalota és Újpest határán. Uralja a helyzetet tulajdonképpen a kikötőig.
De arra talán nem gondolt senki, hogy egyáltalán mi ez, hogy került oda, és mi célból. Igen, ez a víztorony, de ezen kívül semmi több.

Pedig érdekelhetne bennünket, hogy 107 éve, 1911 április 1-én kezdték meg a vízvezeték-hálózat csőfektetését, július 1-én pedig a víztorony építését, és ezzel egy mérnöki alkotást tettek Újpest szimbólumává.

A vízművet úgy kellett megépíteni, hogy 60 000 lakossal számolva, naponként és fejenként 120 liter fogyasztást véve alapul, szállítóképessége 7200 köbméter legyen.
A feltételeket viszont már úgy szabták meg, hogy kapacitása egy 100 000 fős várost is el tudjon látni, és a vezetékhálózat alkalmas legyen egyéb közfogyasztásra (pl. utak locsolására, tűzoltásra) egyaránt.
A városhoz a vízmű kialakítására három ajánlat érkezett: két fővárosi társaság mellett egy belga cég tett ajánlatot a koncesszióra. Az utóbbi tette a legkedvezőbb ajánlatot, és elnyerte a megvalósítás jogát.
Érdekes a fogyasztók számának és a vízfogyasztásnak az alakulása: amíg 1913. május 13-án 450 fogyasztót regisztráltak, addig 1914 májusában már 1212, két év múlva pedig 1712 fogyasztó szerepel a nyilvántartásban. 1914-ben 735 köbméter volt a vízfogyasztás, ez 1915-ben már csaknem a duplája, 1256 köbméter.

Az újpesti víztorony egy 1500 négyzetméteres, 15 méter átmérőjű medencét foglal magában. Teljesen megtöltve, a vízszint 40 méter magasan áll az utca, és 54 méterrel a Duna „0” szintje fölött. Alapozása 19 méter átmérőjű, 2,4 méter vastag betonlemez. A tető vasszerkezetének súlya 20,2 tonna, alátámasztó szerkezete 9,4 tonna. Az építőköltségek – az építés idején
– 225.000 koronát tettek ki.
Az újpesti városi vízmű Zarka Elemér műszaki tanácsos tervei szerint készült, építette Schreiber Gyula vállalkozó. Az építés 1912. július 8-án fejeződött be, kulcsai „átadattak a vízvezeték üzemvezetőjének”.
Kialakításánál figyelemmel voltak arra, hogy az építmény a város díszére legyen, és annak jelképévé váljon.
2003 februárjáig látta el a környékbeli gyárak vízellátását, azóta ipari műemlék, nem használják.
De gyönyörű!

Réti János