Továbbra sem lehet hivatalosan tudni, hogy a főváros honnan teremtené elő a hármas metró drágulásának fedezetét. A Világgazdaság értesülései szerint a városvezetés mindent megtesz, hogy ne kelljen pluszforrásokat bevonnia, ezért akár az aluljárók akadálymentesítésére szánt összegeket is megvágná.
Több mint egymilliárd forintot vonna el az akadálymentesítésre szánt eredeti keretből a BKV a 3-as metró felújítása kapcsán
– adta hírül a gazdasági lap. Erre azért van szükség, mert tavaly december végén a BKV azzal a feltétellel jutott egyezségre a Swietelsky Vasúttechnika Kft.-vel a középső szakasz alagúti munkálatainak újrakezdéséről, hogy
a BKV elismert egy összesen mintegy 9,5 milliárd forintos többletigényt.
Az osztrák hátterű kivitelező cég sokáig a vállalkozói díj 18 milliárddal való megemeléséhez kötötte a projekttel kapcsolatos szerződésmódosítást, amelynek végül csaknem a felét elengedte. A szerződés értéke ezzel mintegy 20 százalékkal, 60 milliárd forintra drágul.
A főváros azonban így is sarokba szorult. A 3-as metró rekonstrukciója az 1,9 milliárd forintos tervezési díjon felül 217,4 milliárd forintba kerül. Ebből 172,7 milliárd uniós támogatás, 44,7 milliárdot pedig a központi költségvetés finanszíroz.
Mivel a 9,5 milliárdos drágulás nem a műszaki tartalom növelésével áll összefüggésben, bajosan lehetne újabb uniós vagy állami forrásból finanszírozni, ám sem a fővárosnak, sem a BKV-nak nem áll a rendelkezésére az összeg.
A pénz előteremtését ezért úgy oldanák meg, hogy a projekt büdzséjén belül csoportosítanak át összegeket. A Világgazdasághoz eljutott információk szerint erre több forgatókönyv is létezik. Ezek közül az egyik, hogy az akadálymentesítésre szánt összegeket költik erre a célra.
Ugyanakkor a metróprojekt uniós támogatásának egyik feltétele a teljes akadálymentesség. Ez ráadásul
nem csupán a metróvonal területére, hanem az öt állomás aluljárójára és azok megközelíthetőségére is vonatkozik.
A BKV és a főváros így kettős kihívás előtt áll:
vagy a kivitelező többletigényét nem fogják tudni teljesíteni, vagy a kitűzött projektcélok elmaradása miatt bukják el az uniós források egy részét.
Az utóbbi igen valós veszély, hiszen 2018-ban az Európai Bizottság még a támogatási kérelem elbírálását is felfüggesztette, mivel kevesellte, hogy a felújítás keretében 20-ból csak 12 megállóban vállalta volna Budapest a teljes körű akadálymentesítést.
Az akkori főpolgármester, Tarlós István ezért 2018 tavaszán megállapodást kötött a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével (MEOSZ), amelyben az a vállalás született, hogy a 3-as metró felújításával egyidejűleg mindegyik állomást akadálymentesítik, és kikötötték, hogy a MEOSZ nélkül a főváros nem hoz akadálymentesítéssel kapcsolatos döntést.
Ha tehát most mégis visszavágják az akadálymentesítésre szánt forrásokat, a jelenlegi városvezetés nemcsak a MEOSZ-szal kötött megállapodást lesz kénytelen felrúgni, de a támogatási kérelemben foglaltakat is megsértheti.