Víztorony – történelmi jelképünk

  •  
  •  
  •  

A Víztorony Újpest egyik legfőbb emblematikus épülete. Ahogy Sopronnak a Tűztorony, Esztergomnak a bazilika, úgy Újpest egyik legismertebb jelképe a Víztorony.

Arra az időre emlékeztet, amikor még Újpest önálló városként működött és saját vízműveket működtetve látta el a várost. Újpestet 1907-ben nyilvánították várossá, ezzel egyidejűleg a település vezetésének halaszthatatlan feladatává vált a lakosság vízzel való ellátása. 1900-ban közel 42 ezer ember élt Újpesten, tíz évvel később ez a szám már az 55 ezret is túllépte. 1911. április 1-jén kezdték meg a vízvezeték-hálózat csőfektését, 1912. június 17-én pedig megindult a vízszolgáltatás.

A jövőre gondolva a feltételeket úgy szabták meg, hogy közműfogyasztásra, utak locsolására, tűzoltásra egyaránt megfelelő legyen. Mivel a vízfogyasztás nem volt egyenletes, átmeneti víztározásról is gondoskodni kellett. A síkvidéki Újpest számára ezt kizárólag víztoronnyal lehetett megoldani, amely a város akkori legmagasabb pontján kapott helyet. Az épületet 1911. júliusában kezdték el építeni.

Az építészeti terveket Dümmerling Ödön, szerkezeti terveit dr. Mihailich Győző egyetemi tanár, hídépítő mérnök készítette. A műtárggyal szemben voltak esztétikai elvárások is, hiszen egy hatalmas, a városból toronyszerűen kimagasló építmény a város díszévé is kellett váljon. Építése idején a költségek 225 000 koronát tettek ki. Az építkezés 1912. július 8-án fejeződött be, ekkor adták át ünnepélyesen a torony kulcsát a vízvezetéket üzemeltető társaság vezetőjének. A tornyot az 1950-es években vette át a Fővárosi Vízművek. A város emblematikus épülete 2003 februárjáig a környékbeli gyárak ipari vízellátást biztosította, majd később a Vízművek használaton kívül helyezte. Ma már ipari műemlék, amely a környékbeli házak és beépítések ellenére is kiemelkedik a városból, mint Újpest jelképe.

A víztorony bár ipari műemlék, a vízművek tulajdonában áll, jelenleg nem látogatható, nincs funkciója, csupán az impozáns látványával fogadja a Rákospalota felől Újpestre érkezőket. De számos nemzetközi és hazai példa is van arra, hogy hogyan lehet egy funkcióját vesztett, de értékes épületet újra élettel megtölteni. Újpest önkormányzata ezért ezeket a példákat szem előtt tartva tanulmányt készítetett a lehetséges hasznosítási módozatokról. Ez még csak előzetes felmérés és az ötletek összegyűjtése, de mégis fontos jelzés arról, hogy mi Újpestiek nem akarjuk, hogy a múltunk egy fontos darabja, egy fontos építészeti értékünk magára hagyva álljon.

Nyilvánvaló, hogy a Vízműveknek nem profilja és nem célja a műemlékvédelem, és az is jól látszik, hogy a felújítás és átalakítás költsége túlmutat az önkormányzat keretein. De az biztos, hogy a Víztorony jövőbeni sorsa Újpest számára a legfontosabb, ezért nekünk kell kiállni érte és küzdeni a megvalósulásáért – mondta el Ozsváth Kálmán önkormányzati képviselő. A jövőbeni metrófejlesztés mellett egy olyan értéknövelő zöldterületi fejlesztés jöhet létre itt, amely nemcsak az itt lakók, hanem egész Újpest számára példaértékű lehet. Bár úgy tűnhet ez most még egy nagyon távoli terv, de én azt hiszem, sok hasonló nagy ívű tervünk is hasonlóan indult, de mára már kész az új piacunk, teljesen megújult a Semsey Park, saját uszodánk van, és a Szilas családi park is fogadja az újpesti családokat. Egyszóval, ha megvan az akarat, és az elszánt, szakmailag felkészült csapat, aki kész az együttműködésre az összes szereplővel, akkor ez sem álom csupán, hanem egy újabb közös cél, amit együtt megvalósíthatunk.