Január elsejével lépett életbe a sokat támadott vagyonadó, de még mindig sok a bizonytalanság az új adónemmel kapcsolatban. Elképzelhető például, hogy az Alkotmánybíróság (AB) még a bevallási szezon előtt megsemmisíti a jogszabályt, de súlyos bírságot kockáztat, aki csak erre számítva nem fizet. Várhatóan február elején-közepén dönthet az Alkotmánybíróság a vagyonadót támadó beadványok sorsáról.
A Parlament még tavaly nyáron bólintott rá a Magyarországon eddig nem ismert adótípusra. Az új adó a lakóingatlanokat, a vízi járművek, a légi járműveket és a nagy teljesítményű személygépkocsikat érinti. A törvény jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van. A tényleges alkalmazáshoz a jogszabálynak mindenekelőtt ki kell állnia az alkotmányosság próbáját. Az AB lehetséges döntésének komoly államháztartási hatásai lehetnek, az új adónemből ugyanis idén mintegy 50 milliárd forintos bevételt vár a költségvetés.
Mi adóköteles, mi mentes?
Amennyiben az AB nem törli el a jogszabályt, akkor az ingatlanok esetében 30 millió forint forgalmi értékig évi 0,25 százalékot, a 30 és 50 millió forint közötti részre 0,35 százalékot, az 50 millió forint feletti részre pedig 0,5 százalékot kell majd fizetni. Mentes az adó alól az a 30 milliónál kevesebbet érő lakóingatlan, amelyben a tulajdonos “életvitelszerűen” benne is él (a mentességi határ az ingatlanra vonatkozik, nem a tulajdonrészre). Nem kell leróni az adót a “második” lakóingatlan után, ha annak forgalmi értéke alacsonyabb 15 millió forintnál, a további ingatlanok azonban már értéktől függetlenül adókötelesek.
A vagyonadót egyébként az egyéni vállalkozóknak kell majd először bevallaniuk, nekik az első részletet február 25-ig kell átutalniuk. A magánszemélyeknek május 20-ig van idejük arra, hogy fizessenek, addigra minden bizonnyal megszületik a döntés arról, alkotmányos-e az adó.
Önbevallással, de hogyan?
A vagyonadóval kapcsolatos legfontosabb és legnehezebben megválaszolható kérdés az értékhez kapcsolódik. Mivel önbevallással kell megfizetni az új adót, ezért mindenkinek meg kellene állapítania ingatlana forgalmi értékét, majd a – kedvezményekkel, kivételekkel is bonyolított – képlet alapján kiszámolni a megfizetendő adót.
A törvény azt írja elő, hogy az adózó egyénileg számolja ki a törvény mellékletében szereplő táblázatok és korrekciós tényezők alapján az ingatlan értékét.
A számított érték a lakóingatlan hasznos alapterületére vetített alapérték a lakóingatlanra irányadó – a törvény 1. számú melléklet szerinti – települési átlagérték és a lakóingatlan hasznos alapterületének szorzata. Míg az adótárgy számított értéke az így kapott alapérték, és az adott ingatlan fajtájára vonatkozó – a törvény 2. számú mellékletében meghatározott – korrekciós együtthatók szorzata. Az ingatlan értékelésénél figyelembe veendő korrekciós tényezők többek között: az épület kora, az alkalmazott építési technológia, az épülethez tartozó telek közművesített állapota, a megközelíthetőség, a lakószobák száma.
A bevallásban az adóhatóság is próbál segítséget nyújtani: honlapján egy vagyonadó kalkulátort tettek közzé, mely segít eldönteni, kell-e adót fizetni. A kalkulátor népszerű: az APEH tájékoztatása szerint január elején néhány hét alatt 420 ezren töltötték le, és tízezer ember mentette el adatait, vagyis ennyien továbbították az adóhatósághoz.
Bevallási és fizetési határidők Február 25.: magánszemély egyéni vállalkozó
Május 20.:magánszemély, aki nem vállalkozó és áfa fizetésre nem kötelezett
Május 20.: adóalany, aki nem kötelezett sem személyi jövedelemadó, sem társasági adó, sem EVA bevallásra,
Május 31.:EVÁ-s magánszemély vagy társaság
Május 31: nem magánszemély adóalany.
A második részletet egységesen mindenkinek szeptember 30-ig kell megfizetni.
|
Az ingatlanok települési átlagértéke a törvény szerint
|