Január 26-án a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága eltörölte a vagyonadó-törvény nagy értékű ingatlanokra vonatkozó rendelkezéseit; megmarad viszont a vízi- és légi járművek, illetve a nagy teljesítményű gépjárművek adója. Az ingatlantulajdonosok örülnek, a költségvetés viszont rosszul jár: egyes számítások szerint a döntés 50 milliárd forintos bevételkiesést jelent.
Az Alkotmánybíróság betartotta ígéretét: az első bevallási határidő, azaz február 25. előtt megszületett a vagyonadóról szóló döntés. E hét keddjén a taláros testület – az adóalap bizonytalanságával indokolva – visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az év elejétől kivetett ingatlanadókat. A bírák szerint az, hogy az adózóknak kellett volna az ingatlan forgalmi értékét, mint adóalapot meghatározni az adóév első napján fennálló forgalmi érték szerint, kimeríti a jogbizonytalanság fogalmát. Az önbevallás miatt a kockázat egyoldalúan az adófizetőkre hárult volna. A bevallott adóalap és az ingatlan tényleges forgalmi értéke között akár jelentős eltérés is mutatkozhat, s ilyen esetekben az APEH bírságot szabhatott volna ki az adózóra. Az ingatlan értékének meghatározása amúgy sem könnyű feladat, főleg a laikus tulajdonosnak; szakértők szerint két-három értékbecslés akár 10 százalékos eltérést is ki szokott hozni ugyanarra az ingatlanra, bár az érték meghatározását szigorú feltételek határozzák meg (hasznos alapterület, szobaszám, az épület kora, állaga, az építési technológia, a telek közművesítése, megközelíthetőség). Természetesen az sem lehetséges, hogy minden évben értékbecslők határozzák meg az összes ingatlan értékét.
|
PRO és KONTRA
Tavaly nyáron 195 igen, 165 nem és 1 tartózkodás mellett fogadták el a parlamenti képviselők az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényjavaslatot, melyet a kormány az igazságosabb közteherviselés megteremtésével indokolt. Az új adónem nem a jövedelmeket, hanem a felhalmozott vagyont adóztatta volna. A kormány úgy érvelt, hogy egyebek között a vagyonadó bevezetése teremtheti meg a lehetőségét a munkára rakódó terhek és a személyi jövedelemadó csökkentésére.
A vagyonadóról szóló törvényt több szervezet is alkotmányellenesnek tartotta, így például a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), vagy a Magyar Ingatlanszövetség. Úgy vélték, hogy a törvény nem fogalmazta meg világosan az adóalapot, illetve nem volt elegendő idő a felkészülésre, az előkészületek elvégzésére. A BKIK szerint hiányzott a jövedelem és a vagyoni helyzet együttes feltételként értelmezése, sérült a jogegyenlőség is (mi történik, ha az ingatlan tulajdonosának jelenleg nincs jövedelme, milyen különbség van a közös tulajdon és a társasházi tulajdon között, stb.). A Magyar Ingatlanszövetség (MAISZ) azt kifogásolta, hogy az APEH felülvizsgálhatja a bevallásokban szereplő forgalmi és piaci értékeket, ezt viszont csak független értékbecslők végezhetnék el.
Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a vagyonadó önmagában nem alkotmányellenes módszer – hiszen más országokban gyakran az ilyen típusú bevételek szolgáltatják az önkormányzatok fő bevételi forrását -, a testület a törvény néhány pontját találta csupán alkotmányellenesnek, ám úgy ítélte meg, hogy ezek nélkül a lakóingatlanokra vonatkozó teljes szabályozás sem működik. Az Alkotmánybíróság hivatalos honlapján is közzétette a vagyonadóról szóló, 756/B/2009 számú határozatát. (www.mkab.hu)
|
|
Mi is (volt) a vagyonadó?
A vagyonadó – neve szerint – nemcsak az ingatlant, hanem a vagyont adóztatja meg, azaz az ingatlanokon kívül a luxust biztosító magánrepülőgépek, helikopterek, jachtok, vitorlások is idetartoznak (ez utóbbiakat nem érinti az Alkotmánybizottság döntése). A vagyonadó az ingatlanok forgalmi értékét vette volna alapul, azaz amennyiért a tulajdonos el tudta volna adni az ingatlant (az ehhez kapcsolódó táblázatot közzé is tettük legutóbbi lapszámunkban), ehhez azonban meg kellett becsülni az ingatlan értékét, s az eredeti elképzelés szerint a tulajdonosok maguk vallották volna be azt. Több tulajdonos esetén az adót a tulajdoni hányad alapján kellett volna megfizetni. A nyugdíjasok kedvezményeket, vagy mentességet kaphattak volna, ugyanígy a nagycsaládosok és a munkanélküliek is.
A most elvetett vagyonadó ingatlanokra vonatkozó része szerint 30 MFt forgalmi értékig évi 0,25 százalék adót kellett volna fizetni, 30 Mft-nál értékesebb ingatlanok esetében 50 Mft-ig 0,35 százalékot, 50 MFt fölött pedig 0,5 százalékot. Mentesült volna az adófizetés alól az az ingatlantulajdonos, aki a 30 Mft-nál kevesebbet érő ingatlanban benne is él, illetve egy második, maximum 15 millió forintot érő lakás.
|
Miután a Magyar Közlönyben is kihirdetik az Alkotmánybíróság határozatát, az APEH oldaláról eltávolítják a vagyonadó-kalkulátort, s megsemmisítik a már rögzített adatokat is. A számlálót 630 ezren töltötték le, és 16 ezren mentették el az adatokat. Mivel már néhány vagyonadó-bevallás be is érkezett az APEH-hez, a lakóingatlanok után már befizetett vagyonadót természetesen visszautalják.
A Miniszterelnöki Hivatal január 26-i közleménye szerint „A vagyonadó lényege az, hogy a lakosság leggazdagabb 5 százaléka vagyonának arányában fokozottan járul hozzá az állami kiadásokhoz, így a legelesettebbek és a családok szociális juttatásainak finanszírozásához. A kormány most áttekinti, hogy ezek a technikai hiányosságok miként és mennyi idő alatt orvosolhatóak jogszabály módosítással. A kormány azt is vizsgálja, hogy a kieső bevételeket milyen módon tudja ellensúlyozni. A lakosság leggazdagabb 5 százalékát érintő vagyonadó bevezetése helyes és igazságos, mert az arányos közteherviselést, a szolidaritás elvét erősíti.” Egy nappal később a kormány döntését sajtónyilatkozatban ismertette Bajnai Gordon. A miniszterelnök elmondta, a választásokig kevés idő maradt, a kieső 50 milliárd forint bevétel pótlásáról viszont gondoskodni kell. A kormány egyik feladata most az, hogy megvizsgálja, milyen intézkedéseket tud ennek érdekében hozni.