Elhangzott 2010. október 13-án a városháza dísztermében, a képviselő-testület alakuló ülésén.
p { margin-bottom: 0.21cm; }
Jól emlékszem, ötödik vagy hatodikos általános iskolás lehettem, amikor először jártam ebben a csodálatos teremben – nyilván valamilyen ünnepség alkalmával, mert mindenki ünneplő ruhában volt, és zene szólt. Egy biztos, engem már akkor nagyon megfogott maga a terem. Nem csak az, hogy díszes, impozáns, hanem valahogy azt is éreztem, hogy itt fontos dolgok történnek. Pedig azt még nem nagyon tudtam, mit is jelent az, hogy polgármester – akkoriban ugye nem is így nevezték a városrész vezetőjét.
Azt sem tudtam akkor még, hogy ez az épület valaha községházának épült, amit egy község épített azért, hogy itt döntsön közös ügyeiről. (Akkoriban a község is tágabb értelmű volt, mint településre ezt használták.) Számomra nyilvánvalónak tűnik, hogy a „község” szavunk nem véletlen cseng össze a „közösség” szóval, nagyon könnyen lehet, hogy egyik a másikból lett. Vagyis ezt az épületet egy közösség építette azért, hogy itt intézze közös ügyeit. Számomra ez jelenti a hely szellemét. És hitem szerint a politika célja nem más, mint közösségépítés, ezáltal minden választott vezető, így a polgármester legfőbb feladata és kötelessége.
Most, hogy ezt a közel 30 évvel ezelőtti pillanatot felidézem, nem mondhatom, hogy nincs gombóc a torkomban. Ma polgármesterként állhatok itt ebben a történelmi épületben, ebben a teremben – olyan elődök helyén, mint Ugró Gyula vagy Derce Tamás, akiknek a neve korszakokat jelöl Újpest történetében.
Úgy hiszem, minden politikus, azzal az ambícióval vág neki egy ilyen feladatnak, hogy egyszer majd az ő neve is egy korszakot, egy pozitív időszakot jelentsen. Hogy ez az én esetemben sikerül-e, az a jövő zenéje, ahhoz még nagyon sok víznek le kell folynia szeretett folyónkon. De abban már most biztos vagyok, és ez bizonyos tekintettben fontosabb minden másnál, hogy Újpest új korszak előtt áll.
Nem is pusztán azért, mert mostantól új vezetése lesz, hanem azért, mert a világ is változik körülöttünk.
Mind a világban, mind Magyarországon nagyon komoly, korszakos változások zajlanak, és ezek a változások a mi életünkre, Újpest életére is nagy hatással lesznek.
A világban jól láthatóan egy új gazdasági, politikai, hatalmi világrend körvonalai bontakoznak ki, amelyben a nyugati civilizáció dominanciája erősen csökken, a kelet pedig erősödik. A pénzügyi válság, az ökológiai katasztrófák az egész nyugati világot arra késztetik, hogy újragondolja saját alapértékeit.
Látható, hogy olyan kihívásokkal kell szembenéznünk, amelyek pusztán egyénileg, az egyéni érdekérvényésítés alapján, vagy ideológiai vitákkal nem tudunk megoldani. Sem a gazdasági, sem a demográfiai, sem a környezeti kihívásokat. Ezek csak együttműködéssel kezelhetők, ahogy a szegénység, az élelemiszerhiány, az ivóvízprobléma, a szűkös energiaforrások, vagy a terrorizmus is.
A korábbi mederben nem folyhatnak tovább ügyeink, ez az egyik legfontosabb tanulsága az új évezred első évtizedének. A világban is, Magyarországon is újra kell értékelnünk a magánérdek és a közjó fogalmát, újra kell gondolnunk továbbá az állam és benne az önkormányzatok szerepét is.
Az idei év két választása megmutatta, a magyar emberek is érzik, hogy az új kihívásokra új válaszokat kell adniuk. Ebben a két voksolásban kifejezésre jutott egyrészt a hazugság, a képmutatás és a dilettantizmus elutasítása, másrészt az összefogás, a józanész és az építő cselekvés tisztelete.
Soha korábban nem volt ilyen egységes a magyar emberek akarata, és soha korábban nem jött létre ennek megfelelően a politika minden dimenziójában ennyire egységes, a szekeret egy irányba húzó vezetés. Hatalmas lehetőség ez mindenkinek, akinek a sors szerepet osztott Magyarország újjáépítésében, de egyúttal óriási felelősség is. Csak rajtunk múlik, hogy mennyire tudunk majd élni ezzel a kivételes lehetőséggel: a dicsőséget nem veheti el tőlünk senki, de egy esetleges kudarcot sem tudunk senki más számlájára írni.
Ennek tudatában kezdek hozzá saját munkámhoz is szeretett városomban, Újpesten. Megnyugtat és erővel tölt el a tudat, hogy egy olyan korszakban vehetem át a város vezetését, amikor a külső körülmények nem hátráltatják úgy az életünket, mint gyakran a megelőző évtizedekben. Újpest mindig sikeres lokálpatrióta politikát folytatott, de a főváros vagy éppen a kormány vezetéséből az elmúlt években nagyon sokszor hiányzott az elkötelezettség, a tehetség vagy talán a jóindulat is. Ezért sokszor érezhettük úgy itt Újpesten, hogy minden erőfeszítésünk ellenére csak helyben járunk.
Ebben az ünnepélyes percben szeretném Önöket, minden újpestit biztosítani arról, hogy ahogy az ország egészében, úgy Újpesten is új időszámítás kezdődik. Véget ér a helyben járás kora, és megkezdődik a cselekvő összefogás időszaka. Igen, összefogásról beszélek, és ezt kérem, hogy jól értsék. Meglehet, hogy az előző hónapokban mindegyikünk a pártpolitika frontjain vívta a maga kisebb-nagyobb csatáját. Meglehet, hogy ezekben az ütközetekben különböző oldalakon álltunk.
Magam is politikai pártok és civil szervezetek közös támogatásával indultam. Azt sem titkolom, nem lenne őszinte dolog részemről, hogy természetesen nagyon örülök a Fidesz elsöprő sikerének itt és országszerte.
Ugyanakkor a kampánynak, rivalizálásnak vége. Polgármesterként számomra már csak újpestiek léteznek, hiszen kezdődik a megfeszített munka, rengeteg dolgunk van, nagy feladatok állnak előttünk, és a sikerhez egységes közösségre van szükség.
A választók határozottan az összefogásra, együttműködésre szavaztak Újpesten is. Ezt tartom a legnagyobb sikernek. Ezzel Újpest nyert, hiszen az összefogással lehet előre jutni, komoly eredményeket elérni. Én az összefogásban hiszek. Újpest mindig akkor volt sikeres, amikor széleskörű összefogás jött létre. Ez azt jelenti, hogy viták helyett eljött a közös cselekvés ideje.
A választások végeztével most mindannyian és mindenekelőtt újpestiként gyűltünk itt össze, a Városházán. Azt kérem – sőt, várom – minden politikai erőtől, hogy négy évre felejtsék el a pártpolitikát. Az a dolgunk, hogy közösséget építsünk, és immár egyetlen közös célunk van: Újpest sikere.
A magam részéről valamennyi újpesti polgármesterének tartom magam – függetlenül attól, hogy ki melyik párttal szimpatizál, kire szavaz. Újpestet, az újpestieket akarom képviselni, mindig, minden fórumon. Mindenkinek a segítségére számítok, hiszen – bár 20 éve vagyok a politikai életben, ez a poszt új a számomra.
Elvárom mindenkitől, aki az önkormányzat munkájában részt vesz, hogy pártállástól függetlenül, mindenekelőtt újpesti legyen, és mindenek fölött Újpest érdekeit képviselje.
A választások végével egy kis meccs eredménye eldőlt, ennek eredményét mindenki jól láthatja, ha végigtekint az itt helyet foglaló régi és új helyi képviselőkön. Egy sokkal nagyobb küzdelem viszont most veszi kezdetét. Ennek tétje óriási: képesek leszünk-e megfelelni a választóinktól kapott bizalomnak, meg tudjuk-e mutatni, hogy méltók voltunk a támogatásukra, tudunk-e teremteni Újpesten ismét olyan közösségi sikereket, amelyekre már minden itt élő ember szomjazik? Meggyőződésem, hogy mindez csak akkor lesz sikeres, ha összefogunk, ha együtt és egy irányba húzzuk a szekeret.
Felelőtlenség lenne persze azt ígérnem – kicsit megszédülve a pillanat ünnepélyes hangulatától – hogy mindenkinek minden terve valóra fog válni Újpesten, hogy öt percen belül egy új aranykorban találjuk magunkat, mintha csak egy varázsló suhant volna végig az utcáinkon, tereinken. Függetlenül attól, hogy ki milyen pártra szavazott, vagy melyik politikai erőt képviseli, jól tudja, mert tudnia kell, hogy Magyarország jelenlegi állapota megfontoltságra és türelemre int mindannyiunkat. Ezt a helyzetet örököltük, és mindenekelőtt ebből a helyzetből kell kijönnünk.
Itt, Újpesten is korlátok közé szorítja terveinket az ország és benne kerületünk kivéreztetett állapota. Van viszont, amiből nem lehet engednünk. Az önkormányzat működésének átalakításához haladéktalanul hozzá kell látnunk. Ez nem lehet pénzkérdés, sokszor nem is az, csupán annak kérdése, hogy engedjük-e a józanész érvényesülését a hivatali működésben. Ennek szellemében egyszerűsítjük, korszerűsítjük, és a 21. századi követelményekhez igazítjuk az önkormányzat működését.
Közösség, őszinteség, hatékonyság. Ez a három szó kell, jellemezze mind a testület, mind a hivatal munkáját. Az újpesti polgároknak mindenkor érezniük kell, hogy mi vagyunk értük, és nem fordítva.
Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy mindannyiunk, egész Újpest nevében megköszönjem Derce Tamás polgármester úrnak azt, amit húsz éven át tett a városunkért. Külön is szeretnék köszönetet mondani támogatásért és tanácsaiért.
Ígérhetem, hogy az általa képviselt lokálpatrióta városvezetést akarom folytatni. Ugyanakkor, az országban és a fővárosban bekövetkezett jelentős fordulat minden eddiginél több és nagyobb lehetőséget nyit számunkra. Már nem csak itt helyben tudunk tenni a városunkért. Három dimenzióban gondolkodhatunk és cselekedhetünk. Ezért döntöttem úgy, hogy Újpest érdekében az a helyes, ha mindhárom dimenzióban tudom képviselni az itt élők érdekeit. Itt helyben, a főváros vezetésében, és a Parlamentben is. A választók éppen most nyilvánították ki azt az véleményüket, hogy az új kormány jó úton jár, és abban is biztos vagyok, hogy Tarlós István személyében végre igazi főpolgármestere lesz Budapestnek, aki nem felejtette el, hogy 16 éven át egy kerületet vezetett. Mindezek reményteli lehetőségek Újpest számára.
A parlament döntése alapján most a korábbiaktól eltérően mindenütt kisebb létszámú képviselő-testületek alakultak. Újpesten 33 helyett 21 tagú testület alakult meg. Minden adott ahhoz, hogy a városvezetés stabil és egységes legyen, viták helyett cselekvésről szóljon. Ez az emberek érdeke. Ugyanakkor én minden képviselő munkájára egyformán számítok.
Ragaszkodnunk kell ahhoz az eddig jól bevált gyakorlathoz, hogy a képviselőtestület tagjai bármilyen kérdésükkel, igényükkel csak közvetlenül a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz fordulhatnak, a hivatal többi dolgozóját ezzel továbbra se terheljük. Arra is nyomatékosan megkérek mindenkit, hogy az önkormányzat intézményeiben, iskoláiban, óvodáiban, orvosi rendelőiben kizárólag civilként jelenjenek meg és viselkedjenek. És ha ilyen alkalommal bárki politikusi minőségükben próbálja megszólítani köztisztviselőinket, kollégáinkat, az elől udvariasan, de határozottan térjenek ki.
Mint mondtam, mostantól számomra csak újpesti polgárok léteznek, és minden képviselőtől azt várom, hogy Újpest legyen számára az első. Én az együttműködés, összefogás politikájában hiszek, mert Újpest mindig akkor volt sikeres, amikor összefogással működtettük.
Érdemes bíznunk az összefogás erejében. Emlékezzünk arra, hogy néhány éve az újpestiek széleskörű összefogásával sikerült megmentünk a szakrendelőnket attól, hogy a főváros privatizálja.
Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy most is elértünk egy fontos közös sikert . Még tíz nap sem telt el a választások után, az eskütétel is csak ma van, de határozott közös fellépésünkkel elértük, hogy az MLSZ megváltoztassa döntését, és az Újpest labdarúgócsapata ne zárt kapuk előtt játssza következő bajnoki mérkőzését.
Én a továbbiakban is ezt a hozzáállást fogom képviselni, és ezt kérem, ezt várom el minden munkatársamtól. Talán néhányan tudják rólam, hogy korábban vízilabdáztam és kézilabdáztam. Aki ismeri ezeket a sportágakat, az tudja: a legkeményebb játékok, és nincs védőfelszerelés. Én így készülök a polgármesteri feladatomra is: keményen fogok küzdeni Újpestért, és tudom, hogy ez nem lesz mindig fájdalommentes, fogok kapni hideget-meleget. Ezt vállaltam.
Aki Újpest, vagy az újpestiek érdekei ellen tesz, az velem találja magát szembe. Viszont mindenki számíthat rám, aki tenni, dolgozni akar a közösségért, vagy aki bajba kerül és segítségre szorul.
Tudom, hogy Önök tapasztalt és elkötelezett önkormányzati politikusok. Számítok a tudásukra, bátorságukra, tisztességükre. Mint az elején mondtam, ennek a helynek a szelleme arra kötelez, azt sugallja, hogy a mi legfőbb dolgunk közösséget építeni. Együtt kell dolgoznunk, küzdenünk Újpestért.
Együtt. Újpestért.
Wintermantel Zsolt