Tudományos konferenciát szervezett a Károli Gáspár Egyetem Újpesten működő Állam- és Jogtudományi Kara és a Református Közéleti és Kulturális Központ az Az alkotmányozás dilemmái címmel. A díszvendég Schmitt Pál köztársasági elnök volt.
A köztársasági elnök elmondta, ma ismét elvárás, hogy hosszútávon működő, jogbiztonságot adó, mindenkire érvényes törvények szabályozzák az életünket. Az alkotmány szimbolikus kérdés is, sokkal több, mint törvény, minden állam számára a létezés, a működés alapja. A köztársasági elnök alkotmányos feladata, hogy kifejezze a nemzet egységét, és őrködjön a törvényesség felett. Schmitt Pál is megfogalmazott ajánlásokat a készülő alkotmányhoz a családok, az anyanyelv védelmére, az egészséges élethez való jogra, az élethosszig tartó tanulás fontosságára vonatkozóan. Az is fontos, hogy az alaptörvény szóljon Magyarországról, erről a kereszténységben született, a Szent Korona által jelképezett nemzetről.
Szájer József, az Európai Parlament képviselője, az Európai Néppárt frakcióvezető-helyettese határozottan kijelentette: az alkotmányban meg kell jelennie a fenntartható fejlődésnek, hogy a mindenkori nemzedékek ne éljék fel a jövőjüket. Ehhez kapcsolódva érvelt a gyermekek után járó szavazati jog bevezetése mellett. Szájer véleménye szerint a szülők el tudják dönteni, mi a gyermek érdeke, hiszen ezt más kérdéseknél is meg kell tenniük. A képviselő igen fontosnak tartja azt is, hogy megállítsák a mértéktelen természetpusztítást és minden állampolgár kötelezettségévé tegyék a természet tiszteletét. Szájer végezetül a mellett érvelt, hogy Istennek helye van az alkotmányban.
Pokol Béla, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora a demokrácia és a jogállam viszonyát elemezte. Pontosabban, annak hátterét boncolgatta, miként, s miért változtak meg az arányok. Hogy mely fogalmat milyen politikai erők, mely érdekek mentén toltak előtérbe. A professzor azt is kiemelte, hogy meg kell találni az alkotmánybíróság helyét, és a kinevezés mechanizmusán is változtatni kellene.
Cservák Csaba, a Károli egyetem docense, a Köztársasági Elnöki Hivatal jogi, Alkotmányossági és Közigazgatási Hivatalának vezetője „Az államfő a parlamentáris kormányformában” címmel tartott előadást. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy állandóan a fék és ellensúly szerepéről beszélünk, ugyanakkor helyesebb lenne fék és egyensúlyról beszélni. Érdemes elgondolkodni azon, hogy az új alkotmányban milyen jogkört kapjon az államfő. Számtalan példa van arra is Európában, hogy a köztársasági elnök rendelkezik parlament feloszlatási joggal, de szinte soha nem élnek vele, ám a lehetőség adott. Mindenesetre az új alkotmányban pontosan rögzíteni kell a parlament és az államfő egymáshoz való viszonyát.
Stumpf István, alkotmánybíró a jogállamiságról fejtette ki álláspontját, és az alkotmányozás folyamatát vette górcső alá. Nem titkolta, hogy a forró vitákat hallva, kedve lenne reagálni egyes nem átgondolt felvetésekre, csakhogy jelenlegi beosztása miatt mérsékletet kell tanúsítania. Az alkotmánybíró, csatlakozva Pokol Béla véleményéhez, elfogadhatónak tartja, hogy az alkotmánybírókat csak egy, de hosszabb ciklusra válasszák meg. Az biztos, hogy az új alkotmány elkészítésével történelmi lehetőség nyílik az elmúlt húsz év lezárására is.
Kukorelli István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora, volt alkotmánybíró a hatalommegosztás és alkotmányozás témakörét járta körül. Szerinte a preambulumban helye lehet a Szent Koronának, mint az államiság jelképének. A professzor, noha sok felvetéssel nem ért egyet, az új alkotmány létrejöttét támogatja.
(Á.T.)