Terített asztal, házi sütemények, farsangi díszletek várták március második napján a SZEI Őszi Fény Integrált Gondozóközpontja, Király utcai nyugdíjasházának lakóit és a klubtagokat.
Hagyományos farsangi báljuknak megadták a módját! Ünneplőbe öltöztek, sokan jelmezbe bújtak, többen műsorral, énekszámmal, történettel készültek. A gondozóközpont munkatársai szeretetteljesen, és izgatottan segédkeztek, jelmez segítségével változtak át. Az énekkaros „lányok” jó hangulatot teremtő bevezetőjét többek között Ivett, a francia baba, majd Kleopátra, a rátóti legények, a részeg tengerész , a limbóléc ördögeinek jelenetei követték, majd megelevenedett a Csillag születik produkció is, zsűristől, előadóstól. Részesei voltunk vidám történeteknek, láttunk izgalmas, dobpergős késdobálást, óriási teknősbéka idomítást, hallottunk énekszámokat, cigánynótát.
Mások arra vállalkoztak, hogy jelmezt öltsenek: például Hókuszpókét, avagy a Macskanőét. S volt remek zene, ének, Karcsi jóvoltából. Darányi Sándor elmondta, a nyugdíjasház sok farsangi mulatságának volt már vendége, de ilyen jó műsort még nem látott ! – dicsérte a résztvevőket és a gondozóközpont valamennyi munkatársát. A farsang vacsorával zárult, a táncparkett pedig végig népes volt, bizonyítva: nemcsak a húszéveseké a világ. A zene hangerejét pedig bármely diszkó megirigyelhette volna. Két fellépő szívesen osztotta meg gondolatait az Újpesti Naplóval.
Juhász Andrásnét, Erzsikét először a Szegedi papucsáról kérdeztük:
- Mi vagyunk a Bársonyszív Klub nótafái, nem is volt kérdéses, fellépünk-e a mulatságon. Készülünk a március 15-i nemzeti ünnepre is, a Kossuth-nótát, a Gábor Áron rézágyúját, együtt énekeljük .. Maradék vászondarabokkal állított be a Rózsa utcában lévő nyugdíjasklubba, gondolván, a „kis öregek” szabadidejükben díszpárnát, könyvborítót készíthetnek belőle. Az első találkozót több követte, Erzsike nélkül ma már nincs találkozó és műsor sem.
- Három felnőtt lányom, szép családom, unokáim vannak, akik hétköznaponként sokat dolgoznak, nem várhatom el, hogy nálam csücsüljenek. Tíz éve, hogy meghalt a férjem. Aki nem próbálta meg, milyen az egyedüllét, nem tudja elképzelni sem. Ha nem megyek le a közértbe, még emberi hangot sem hallok napokig. Hét közben a családomat pótolja ez a közösség, szeretek itt lenni.
Szakos Ferenc részeg tengerész jelenetét derűs arcok követték. A félszeműnek, pirospozsgásnak maszkírozott, tengerészcsíkos pólós, jó kiállású, ámde kissé illuminált tengeri medve énekelt, szájharmonikázott, olykor lapos üvegéért nyúlt. Az újpesti cserkészcsapat egykori vezetőjének életét a cserkészek mellett még egy , a szenvedéllyel végzett hivatás töltötte be: folyamőr tiszt volt- ahogyan ő fogalmaz, egykoron a flotilla 4. embere. Ma jószerével az emlékeinek él, van is miből. Visszavonult. — Nagyon jól érzem magam a klubban, szeretek itt lenni. Persze nem esik nehezemre a szereplés. A tavalyi farsangon például Hófehérke voltam, az Indián szerelmi dalt, és a Fekete orfeumot énekeltem