Hónapokkal ezelőtt megígérte Wintermantel Zsolt, ha megjön a tavasz, ellátogat az Újpesti Városvédő Egyesület rendezvényére. A polgármester tartotta a szavát, és március 26-án, annak ellenére megjelent a civil szervezet rendezvényén, a Polgár Centrumban, hogy éppen ekkor zajlott a Szusza Ferenc stadionban az emlékmérkőzés, ahová a beszélgetés végeztével sietett is vissza. Az ismerkedésnek induló összejövetelből igazi fórum kerekedett. A helyi értékek ápolása mellett szóba kerültek olyan, sok embert foglalkoztató témák is, mint a parkolás, a közlekedés, az uszoda, a metró meghosszabbítása.
Pontban délután fél négykor dr. Kovács Ivánné, a városvédő egyesület elnöke nyitotta meg a rendezvényt, majd Szöllősy Marianne, az Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény vezetője faggatta a polgármestert. A beszélgetés alatt Wintermantel Zsolt többször hangsúlyozta, nem ő a fontos, hanem a város, de hallgatóság kíváncsi volt az életútra. A válaszokból megtudhattuk: már az általános iskolában kialakult a közösségek iránti vonzalma, ami később csak erősödött.
Egyetemistaként, a hallgatói képviseletekben végzett munkája kapcsán megtanulta, mi a helyi közélet, az önkormányzatiság. Maga sem gondolta, hogy reál-beállítottsága ellenére, még karitatív szervezetek munkájában is részt vesz. Szóba került a környezetvédelem területén végzett tevékenység, és természetesen kirajzolódott a politikusi pálya is. A fiatalember érettségi után, 1990-ben azonnal belépett a Fideszbe, s megkapta az akkor még zöld színű tagkönyvét. Ahogy fogalmazott: megérintette őt a rendszerváltás szele, szellemisége, mozgalmi jellege. Lelkesek voltak akkoriban a fiatalok; a csodavárás, a változás iránti vágy nagyon nagy volt, mint mostanság. Innen egyenes, bár hosszú, kitartást igénylő út vezetett az országgyűlési képviselőségig, a polgármesterségig. Hitvallásának is felfogható: csak úgy szabad belevágni a politikai pályába, ha biztos civil szakmai háttér áll az ember mögött. Ezért aztán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen több diplomát is szerzett.
Természetesen terítékre került az önkormányzat is. Újpest polgármestere elmondta, az átadás-átvétel igen korrektül zajlott, és számos dologban sokkal jobb állapotokat talált, mint, amire számított, igaz, az ellenkezőjére is akadt példa. Az eltelt időben sok mindenbe belevágtak, rengeteg ügy áll előkészítés alatt.
Szöllősi Marianne megemlítette, hogy a városvédők sokat beszélnek az épületek védettségéről.
– Lehet úgy is védeni a várost, hogy egyszerűen csak tiszteletben tartjuk az értékeket, de más példák is akadnak – kapcsolódott a témához a polgármester. – Akadnak olyanok, akik kemény munkát áldoznak arra, hogy ezeket az épületeket dokumentálják, kutatnak, forrásmunkákat készítenek. Mindenki hozzátehet valamit az ügyhöz. Mindenesetre nem árt nyitott szemmel járni. Hladony Sándor képviselőtársam a minap küldött nekem egy emailt, melyben felhívta a figyelmem arra, hogy egy fontos épület kimaradt a védendők közül. Bevallom, meglepődtem, mert komoly előkészítő munka előzte meg a védetté nyilvánított épületek listájának összeállítását. Azonnal pótoljuk a mulasztást, szakvéleményeztetjük az épületet, és megindítjuk a védetté nyilvánítási eljárást.
Ha úgy vesszük, a városvédelem része az is, hogy őrizzük városunk tisztaságát. A kérdés az, miként lehetne rábírni az itt élő embereket, hogy jobban megbecsüljék a környezetüket. Wintermantel Zsolt úgy véli, nincs egyértelmű recept a vandalizmus és a szemetelés visszaszorítására, de az biztos, hogy ebben jelentős szerepe lehet az oktatásnak, a családnak, a különféle közösségeknek. A szemléletet a legnehezebb megváltoztatni, ám nem reménytelen. Sok a tennivaló már csak azért is, mert az elmúlt években az oktatást szétverték. Egész egyszerűen a liberális politika, az érték nélküliség nagy részben hozzájárult a jelenlegi állapotok kialakulásához. Már a szakembereink gondolkodnak azon, miként lehetne egy egységes rendszert kialakítani az iskolai nevelésben. Hogy a tantervbe beépüljön az újpesti helyismeret, a környezet védelme.
A civil szervezetek sokat tudnak tenni a városért. Az a tapasztalat, ha szimbólumot is hordoz egy-egy kezdeményezés, a mögé bátrabban állnak a közösségek. A polgármesternek nem szimpatikus az a szemlélet, mely szerint egyesek kitalálnak valamit, bekopognak az önkormányzathoz, és kijelentik, tegyétek mellé a pénzt. Az igazi civil szervezet az, amely saját értéket, harmóniát teremt, megtalálja a tettre kész polgárokat, és szükség esetén a támogatókat. Ez nem azt jelenti, hogy az önkormányzat a lehetőségekhez mérten ne támogatná anyagilag is a jó kezdeményezéseket. Az Újpesti Városvédő Egyesület példa lehet mások számára is. Ez a közösség hatalmas tudásmennyiséget halmozott fel, művészeti értéket is képviselő könyveket, gyűjteményeket hozott létre, amely önmagáért beszél. Magyarország akkor lesz igazán erős, ha nagyon sok ilyen szervezet lesz.
Hogy mi az az újpestiség? Wintermantel Zsolt személyes példáját hozta elő. Másfél évtizede úgy alakult a család helyzete, hogy felvetődött, máshol jobban boldogulhatnának. A szülők elkezdték keresni az új helyszínt. Az egyetemista fiú megdöbbent, és azt mondta: jól van, kereshettek más várost, de nélkülem mentek! Ő innen el nem költözik, az biztos. Neki ez jelenti az újpestiséget. Az, hogy van valami megfoghatatlan, megmagyarázhatatlan érzés, ami miatt nem válaszható le Újpestről. Eggyé válik a várossal.
Ezek után a városvédők kifejtették véleményüket az elhangzottakkal kapcsolatban, és záporoztak a kérdések is. Iványi János több könyvben, tanulmányban foglalkozott Újpest megőrzésre érdemes épületeivel, így alapos ismerője a témának. Megemlítette, hogy az elkészült listán ötven épület található, ezeket megtekinthetik az érdeklődők. Egyébként pedig különféle kiadványokban is utána lehet nézni az épületek múltjának. A polgármester itt vetette fel, hogy az Újpesti Naplónak komoly szerepe lehet abban, hogy az újpestiek jobban megismerhessék a védett épületeket.
Többen kifogásolták a gyalogosok által működtetett jelzőlámpák hatékonyságát, szóltak a hiányzó zebrákról, a Görgey utcáról, a piszkos 30-as buszról, a parkolási helyzet visszásságairól.
Wintermantel Zsolt elmondta, hogy sok esetben nyitott kapukat döngetnek a hozzászólók, mert megtörténtek a felmérések, a bejárások, az egyeztetések, és néhány héten belül komoly döntések születnek, s a közlekedők szembesülnek majd a változásokkal. A koszos buszok a fővároshoz tartoznak, lehet, azért nem tisztítják, mert még szétesnének, jegyezte meg ironikusan. Legalább hétszáz buszt kellene azonnal újra cserélni, de nincs rá pénz.
Fericsán Kálmán jól tudja, hogy szűkösek az anyagi lehetőségek más területen is, szerinte mégis foglalkozni kellene az uszoda-kérdéssel. A polgármester mondandójából kiderült, a bezárt fürdő, uszoda felújítására kevés a remény, azt viszont határozottan kijelentette: betartja választási ígéretét. Vagyis ebben a ciklusban mindenképpen felépül egy 25 méteres medence Újpesten, amely alkalmas lesz arra, hogy minden diák megtanuljon úszni.
Most sem maradhatott ki az a kérdés: mikor viszik ki a metrót Káposztásmegyerre? Sajnos ez továbbra sem aktuális. Viszont más megoldás szóba jöhet.
– Híve vagyok annak, hogy a Megyeri út magasságában, a lakótelep mellett, a váci vonalon, kialakítsunk egy vasúti megállót. – mondta Wintermantel Zsolt. – Jelen pillanatban is folyik a tervezés, ide szerveződhet majd az összes káposztásmegyeri buszjárat. Mellé épülhet egy komoly parkoló, amely megállíthatja a városba özönlő autósokat. El tudnánk képzelni valamilyen szolgáltató létesítményt is a helyszínen. Új, kis városközpont jöhetne létre, amely enyhítené a parkolási gondjainkat. Gondoljunk bele: Káposztásmegyertől a belvárosig csupán 12 percig tart majd az út.
Ádám Tamás