2011 a Kémia Nemzetközi Éve. Ebből az alkalomból hirdettek országos kémiaversenyt, melynek ünnepélyes bemutatójára az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban került sor. Az eseményen részt vett többek között Papp-Váry Borbála, helyettes államtitkár, dr. Molnár Szabolcs, Újpest alpolgármestere és Christophe Gourlet, a Sanofi-Aventis vezérigazgatója is. A megnyitón izgalmas kísérletnek lehettek tanúi a résztvevők.
Kémcsövek, lombikok, Petri csészék és Bunsen-égők között vezetett a Felszínelők Országos Kémiaverseny nyitórendezvényén résztvevők útja, míg eljutottak a gázcsapokkal, mosdótálcákkal, és konnektorokkal sűrűn dekorált padsorok között ülőhelyükre. A katedrán vagy tíz, teljesen egyforma lombik sorakozik katonás rendben egymás mellett, mögöttük fehér köpenyes diákok tesznek-vesznek, időnként kaján mosollyal a közönséget szemlélve.
A pulpitus két végén, plazmatévéken kémiai kísérletek futnak egymás után, hang nélkül, de felirattal. A képeken még Fluor Tomi, a fiatalok körében manapság egyre népszerűbb „celeb” is feltűnik. Mindez jól demonstrálja, hogy az eseményt elsősorban az ifjúságnak szánják, azzal a céllal, hogy közelebb hozzák hozzájuk a kémia, a vegyészet tudományát. „Minden kémia, ami körülvesz” – ez a mottója a rendhagyó kémiavetélkedőnek. Az állításban rejlő igazságot dr. Molnár Szabolcs, újpest alpolgármestere egy példával erősíti meg: „Amikor az egyetemen, vegyészmérnökként elsős hallgatókat oktattam, megkértem őket, mondjanak egy példát a habosított polimerre. Még segítettem is nekik, nem kell valami nagyon különleges dologra gondolniuk. Senki nem tudta a választ, pedig igazán egyszerű: a kenyér. A kenyértészta ugyanis – ha kémikusként szemléljük – valóban habosított polimers” – mesélte az alpolgármester, aki vegyészként is büszke arra, hogy éppen Újpesten kapott helyet a kémiaverseny nyitóeseménye. A Könyves Kálmán Gimnázium egyébként is nagy hangsúlyt fektet a természettudományos tárgyak oktatásának – erősítette meg Sömjén Gábor, az iskola igazgatója.
A kémiaoktatás azonban nem elsősorban az alapismeretek megszerzése miatt fontos. A mottó éppen arra utal, hogy a vegyészet olyan tudomány, amely nélkül megszűnhetne a civilizáció. Ez a tudomány pedig sajnos ma igen kevéssé népszerű a jövő nemzedékek körében, pedig nagyon nagy kereslet van jó szakemberekre. Papp-Váry Borbála, helyettes államtitkár arról szólt, hogy például a tavaly őszi vörösiszap-katasztrófa kezelése sokkal nehezebben és lassabban ment volna, ha nincsenek a kormány mellett kémikusok és vegyész szakemberek. A vegyészet azonban nem csak a katasztrófa-elhárítás során lényeges, de nemzetgazdasági jelentősége is van. A helyettes államtitkár elmondta: a kormány azért támogatja a Felszínelőket, mert az újszerűségével hozzájárulhat a kémiai tudományokon alapuló iparágak iránti érdeklődés felkeltéséhez. A kémia a jövő tudománya – emelte ki Papp-Váry.
A terület legfőbb problémája az utánpótlás kérdése. Dr. Szalay Luca, a Magyar Kémikusok Egyesületének képviseletében elrettentő adatot mondott. Az idei tanévben országos (!) szinten négyen tanulnak kémiatanár-szakokon, holott a megfelelő színvonalú oktatás megőrzése érdekében évente nyolcvan új kémiatanárra lenne szükség. Dr. Szalay Luca szerint éppen azért jelentős egy ilyen kémiaverseny, mert minden eszközt meg kell ragadni annak érdekében, hogy a közvélekedésbe berögzült tévhiteket eloszlassák. Ennek pedig legjobb módja például az, hogy a hagyományos keretekből kilépve, kreatív és egyedi megoldások keresésére buzdítják a diákokat.
A szervezők egyébként is kifejezetten hangsúlyozták, nem tanulmányi versenyről van szó: a szakmai tudás mellett az ötletesség is nagyon nagy súllyal esik a latba. Az innováció, a kreativitás, az ötletesség ugyanis nem csak a vegyészet, de a gazdaság bármely más területén is a rendszer motorjának számít, és a válságból kivezető egyik lehetséges, és nagyon jó útnak számít – ezt már Christophe Gourlet, a Sanofi-Aventis vezérigazgatója mondta a megnyitón.
A Felszínelők kémiai verseny azért is rendhagyó, mert kizárólag az interneten, a közösségi médiában, illetve annak eszközeivel zajlik. Ez már csak azért is fontos, mert maga a felület lehetővé teszi a kétirányú kommunikációt, amely eszköz látványos szakítást jelent a korábbi hasonló vetélkedők során megszokott versenyző-zsűri „csendőrpertu” viszonyon. A versenyzők így nemcsak a zsűrivel folytathatnak folyamatos párbeszédet, de a többi indulóval is, átadva illetve bővítve saját tapasztalataikat, tudásukat, de állandó kapcsolatot is jelent mindazokkal, akik a kémia eszközeivel teremtenek értéket (bizony, ide tartoznak a vegyipari vállaltok is). Az eredményt természetesen a közönség is befolyásolja, hiszen a legtöbb „lájkolás” párizsi utat jelenthet és egy izgalmas látogatást a Sanofi-Aventis /Chinoin egyik ultramodern gyógyszergyárába.
A megnyitó záróakkordjaként Papp-Váry helyettes államtitkár és három „könyveses” diák, Anna, Szabina és Zsolt lépett a katedrára és néhány kémcső, egy fél vöröskáposzta leve és a már említett lombikok segítségével mutatta be, milyen vegyi folyamatok zajlanak le lúgos és savas környezetben amelyek megváltoztatják a zöldség színét.
A verseny “helyszínei”: