A magyar szinkrongyerekek, Czető Roland, Zsanett és Ádám gyerekkoruk óta adják hangjukat különböző filmsorozatokhoz, rajzfilmekhez. Mindhármuk neve ismert, ám azt már kevesebben tudják róluk, hogy újpestiek.
A Czető gyerekek nevét közel húsz éve ismerhette meg a közönség. Időközben felnőttek, Roland az utóbbi időben a Trónok harca sorozatban Havas Johnnak kölcsönözte a hangját, Zsanett nevével a Mamma mia! című mozisiker szinkronhangjaként találkozhattunk, Ádám pedig egy mozifilm, az Ausztrália egyik szereplőjének adta a magyar hangját.
Rolandot ötéves korában íratták be szülei Lakner bácsi Gyermekszínházába azért, hogy a zárkózott kisfiú egy kicsit megnyíljon környezete felé. Itt fedezte fel egy statisztaszervező, és húgával, Zsanettel együtt beválogatta egy reklámfilmbe, amelyet azután utószinkronizáltak. Így kerültek a szakmába.
Zsanettet először négyéves korában egy horrorfilm szinkronizálására várták. Csak idő kérdése volt, hogy a harmadik testvér, Ádám is bekapcsolódjon a munkába. Ő szintén négyévesen kezdte, A klinika című sorozat egyik karakterének kölcsönözte a hangját.
– Nekem szerencsém volt, sokat segítettek a testvéreim, de a szüleink támogatása nélkül nem lett volna esélyünk – mondja Ádám, a fiatalabb fiú a korábbiakról. – Szüleink beosztása lehetővé tette, hogy mindannyiunkat eljuttasson mindenhová a kellő időre – teszi hozzá Roland.
De nemcsak a szülők rugalmassága volt fontos, sok múlott az iskoláknak, sőt maguknak a gyerekeknek a hozzáállásán is.
– Nagyon sok gyerekszínész magántanulóként végzi az iskoláit, nálunk a szüleink ragaszkodtak ahhoz, hogy a tanulás legyen az első – fogalmaz Zsanett.
A Munkásotthon Utcai Általános Iskola (ma Bene Ferenc Általános Iskola) mindhármuknak kedves emlék ma is. Talán ennek köszönhető, hogy ma mindhárman főiskolát, egyetemet végző felnőttekké váltak. Furcsa, de egyikük sem próbálkozott a színművészettel. Zsanett óvónő lett, másfél évig dolgozott választott szakmájában, ám időnként visszacsalogatja a filmezés és a szinkron. Roland nemzetközi tanulmányok szakon végzett, Ádám bölcsészként anglisztika szakon most volt elsőéves. Tanulmányaik, munkájuk mellett mindhárman rendszeresen szinkronizálnak.
– Rengetegen vagyunk a pályán, ezért hol van munkánk, hol nincs. Muszáj egyszerre több lábon állni, erre tanítottak a szüleink is – vallják céltudatosan mindhárman.
G.R.