Víz, levegő, napfény. Mi kell még nyár közepén? A válasz rövid: védelem a bőrnek. A napozás hatásairól dr. Ihász Judit Újpestért-díjas bőrgyógyászt, klinikai onkológust kérdeztük. A beszélgetés elején elhangzik a figyelmeztetés: a bőr nem felejt és évtizedekkel később sem bocsát meg a túlzó napozásért.
– Évek óta sok szó esik a túlzott napozás veszélyeiről. Ebben élen járnak a bőrgyógyászok.
– Igen, mivel hitvallásunk, hogy a legjobb gyógyítás a megelőzés. Évtizedekkel ezelőtt kevesen gondoltak arra, hogy a fedetlen testrészek bőrgyógyászati szempontból később elemezendők, sőt gyógyítandók lesznek. Negyven-ötven évvel ezelőtt nyáron elviselhető 26-28 fokban éltünk, frissítő zivatarok hűtötték a levegőt, szenzációszámba ment, ha 30 fok fölé emelkedett a hőmérő higanyszála. Az ózonréteg mára elvékonyodott, szervezetünket a kánikula mellett a perzselő napsütés is próbára teszi az aszfalton is. A változó divat elfogadott utcai viseletté tette a vállat, karokat, hátat szabadon hagyó felsőrészt, a forrónadrágot, férfiaknak a rövid shortot, az ujjatlan pólót. Egyre több látszik belőlünk, állandóan ér bennünket a fény. Ráadásul a bőr nem felejt, évtizedek múltán is emlékeztet tévedéseinkre. Szükséges lenne testünket szellős, hosszú ujjú fehér inggel, blúzzal védenünk.
– Létezik a napozásnál arany középút?
– Léteznek szabályok. A napozásnál tisztában kell lennünk azzal, milyen bőrtípusba tartozunk, a fényre hogyan reagál a bőrünk. Sokfélék vagyunk. Mindenkinek lényeges, hogy bőrét 30-50-es faktorszámú fényvédő krémmel, tejjel védje nyaraláskor és a városban egyaránt. Sőt, akinek szükséges, munka közben is. Vízparton elengedhetetlen a védelem, mert a víz fényvisszaverő képessége nagy. Általános szabály, hogy 11-15 óra között ne legyünk napsütésben. Mert az életet adó nap már veszélyforrás is. Az ibolyántúli, úgynevezett UV-sugarak hatással vannak a bőrre. Az UV A sugarak , amelyek például a D-vitaminképződésre hatnak, a barnulás elősegítői, de a bőr öregedéséért és a bőrelváltozásért is felelősek, napkeltétől este 7-8 óráig jelen vannak. Amennyiben 11 és 15 óra között napozunk, az UV A és UV B sugarak összegződnek, és a bőrünket függőlegesen érő napsugarak mélyen behatolnak a bőrbe, a kötőszövetben és annak rostjaiban okoznak károkat.
– Milyen következményei lehetnek a túlzásba vitt napozásnak?
– Ma már genetikai szinten kimutatható, hogy a napfény hatására kromoszóma-károsodás fordulhat elő, és a szabálytalan sejtosztódás következtében bőrdaganat képződik. Az alapsejtes bőrráknak nevezett basalioma ilyen, és kezelés igényel. Az anyajegyes bőr külön védelemért kiált. A hám pigment termelő sejtjeiből kiinduló melanoma már a bőrrák kétes kimenetelű fajtája. Odafigyelést igényelnek az úgynevezett elszarusodási tünetek, amelyek a divat egészségügyi kockázatára utalnak. Gondoljunk csak bele, milyen sok férfi jár nyáron is tar fejjel, mert divat a kopaszság. A haj fényvédő hatását ritkán pótolják fényvédő krémekkel, vagy kalappal, sapkával. A bőrgyógyászoknak most már komoly kihívást jelentenek ezek a betegségek.
– Talán segítettünk a nyaralni indulóknak, de mit tegyen az, aki már hazaérkezett?
– Kényeztesse bőrét, kívül- belül. Kívülről hidratáló krémmel, telítetlen zsírsavakat például linosav- linolénsav tartalmú testápolóval javítsa a tönkrement, megvastagodott, berepedezett bőrt. A belső védelmet antioxidánsokat tartalmazó, nálunk is bőven termő gyümölcsök, „színes” bogyósok: szőlő, ribizli, áfonya, szeder fogyasztásával érhetjük el. Örökérvényű tanács: évente egyszer feltétlenül tanácsos bőrgyógyászati szűrővizsgálaton részt venni. Sokszor, de sajnos nem elégszer hangzik el a figyelmeztetés: felejtsük el a szoláriumot. Jó, hogy 18 éves kor alatt már nálunk sem megengedett a használata – emeli ki dr. Ihász Judit.
– Igen, mivel hitvallásunk, hogy a legjobb gyógyítás a megelőzés. Évtizedekkel ezelőtt kevesen gondoltak arra, hogy a fedetlen testrészek bőrgyógyászati szempontból később elemezendők, sőt gyógyítandók lesznek. Negyven-ötven évvel ezelőtt nyáron elviselhető 26-28 fokban éltünk, frissítő zivatarok hűtötték a levegőt, szenzációszámba ment, ha 30 fok fölé emelkedett a hőmérő higanyszála. Az ózonréteg mára elvékonyodott, szervezetünket a kánikula mellett a perzselő napsütés is próbára teszi az aszfalton is. A változó divat elfogadott utcai viseletté tette a vállat, karokat, hátat szabadon hagyó felsőrészt, a forrónadrágot, férfiaknak a rövid shortot, az ujjatlan pólót. Egyre több látszik belőlünk, állandóan ér bennünket a fény. Ráadásul a bőr nem felejt, évtizedek múltán is emlékeztet tévedéseinkre. Szükséges lenne testünket szellős, hosszú ujjú fehér inggel, blúzzal védenünk.
– Létezik a napozásnál arany középút?
– Léteznek szabályok. A napozásnál tisztában kell lennünk azzal, milyen bőrtípusba tartozunk, a fényre hogyan reagál a bőrünk. Sokfélék vagyunk. Mindenkinek lényeges, hogy bőrét 30-50-es faktorszámú fényvédő krémmel, tejjel védje nyaraláskor és a városban egyaránt. Sőt, akinek szükséges, munka közben is. Vízparton elengedhetetlen a védelem, mert a víz fényvisszaverő képessége nagy. Általános szabály, hogy 11-15 óra között ne legyünk napsütésben. Mert az életet adó nap már veszélyforrás is. Az ibolyántúli, úgynevezett UV-sugarak hatással vannak a bőrre. Az UV A sugarak , amelyek például a D-vitaminképződésre hatnak, a barnulás elősegítői, de a bőr öregedéséért és a bőrelváltozásért is felelősek, napkeltétől este 7-8 óráig jelen vannak. Amennyiben 11 és 15 óra között napozunk, az UV A és UV B sugarak összegződnek, és a bőrünket függőlegesen érő napsugarak mélyen behatolnak a bőrbe, a kötőszövetben és annak rostjaiban okoznak károkat.
– Milyen következményei lehetnek a túlzásba vitt napozásnak?
– Ma már genetikai szinten kimutatható, hogy a napfény hatására kromoszóma-károsodás fordulhat elő, és a szabálytalan sejtosztódás következtében bőrdaganat képződik. Az alapsejtes bőrráknak nevezett basalioma ilyen, és kezelés igényel. Az anyajegyes bőr külön védelemért kiált. A hám pigment termelő sejtjeiből kiinduló melanoma már a bőrrák kétes kimenetelű fajtája. Odafigyelést igényelnek az úgynevezett elszarusodási tünetek, amelyek a divat egészségügyi kockázatára utalnak. Gondoljunk csak bele, milyen sok férfi jár nyáron is tar fejjel, mert divat a kopaszság. A haj fényvédő hatását ritkán pótolják fényvédő krémekkel, vagy kalappal, sapkával. A bőrgyógyászoknak most már komoly kihívást jelentenek ezek a betegségek.
– Talán segítettünk a nyaralni indulóknak, de mit tegyen az, aki már hazaérkezett?
– Kényeztesse bőrét, kívül- belül. Kívülről hidratáló krémmel, telítetlen zsírsavakat például linosav- linolénsav tartalmú testápolóval javítsa a tönkrement, megvastagodott, berepedezett bőrt. A belső védelmet antioxidánsokat tartalmazó, nálunk is bőven termő gyümölcsök, „színes” bogyósok: szőlő, ribizli, áfonya, szeder fogyasztásával érhetjük el. Örökérvényű tanács: évente egyszer feltétlenül tanácsos bőrgyógyászati szűrővizsgálaton részt venni. Sokszor, de sajnos nem elégszer hangzik el a figyelmeztetés: felejtsük el a szoláriumot. Jó, hogy 18 éves kor alatt már nálunk sem megengedett a használata – emeli ki dr. Ihász Judit.
Ingyenes szűrővizsgálat
Másfél évtizede annak, hogy dr. Ihász Judit ingyenes bőrgyógyászati szűrővizsgálatot végez az Újpest Városnapok idején is. – Mindig nagy az érdeklődés, és az eredmény is beszédes: a vizsgálatra jelentkezők mintegy harmadánál bőrgyógyászati ellátást javasolok. Örvendetes, hogy aki odafigyel az egészségére, már a bőrgyógyászati vizsgálatot is beiktatja az elvégzendők közé – hangzik a páciensek felé a doktornőtől a dicséret.
Bangha Katalin