Mi lehet az oka, és milyen megoldásai lehetnek a parkolási nehézségeknek Újpesten? A kérdésekkel kapcsolatban egy független szakértőt keresett meg az Újpesti Napló.
– Miért van ez így? Hogyan alakul ki ez a helyzet?
– Egyrészt mert az álló járművek jelentős része nem „várakozik” (a „várakozás” a közlekedés része), hanem „tárolódik”, azaz a tulajdonosok tulajdonukat a közterületen tárolják. Másrészt a városi területek végesek, azaz nem lehet korlátlan mértékben parkolóhelyeket építeni.
– Miért gond a tárolás?
– Az 1960-as évek előírása a lakásonként egy parkolóhely biztosítása (közterületen, vagy azon kívül), de a lakás megépítésével egyidőben ennek csak a felét kellett kialakítani. A mai előírások szerint már meg kell építeni minden lakáshoz az építési telken belül az egy parkolóhelyet, de hány olyan lakás van, ahol több gépjárművel rendelkezők laknak? Tovább árnyalja a képet, hogy ha megépül pl. az új épület alatt a tárolóhely akkor sem biztos, hogy az oda költözők azt meg akarják vagy meg tudják venni. Marad tárolásra az utca… Hogy tovább cifrázzam: sok önkormányzat megadóztatja a garázsokat, azaz aki saját maga akar gondoskodni a gépkocsija tárolásáról – mentesítve a közterületet – az még adót is fizethet…
– Ez a forgalomszervezési intézkedés a várakozási övezet kialakítása, ahol a kereslet-kínálat egyensúlyát a várakozás díjfizetéshez való kötésével igyekeznek elősegíteni. (Hangsúlyozom, hogy a várakozási díj bevezetése elsődlegesen forgalomszervezési eszköz és nem pedig bevételi forrás!) Ennek hatása kettős, egyrészt a közterületeken a tartós (pl. munkába járó forgalom, P+R, stb.) várakozási igényeket mérsékeli, másrészt érdekeltséget teremt a magántőke bevonásával közterületen kívüli várakozó/tárolóhelyek létrehozására (üres telkek, mély- és magasgarázsok).
„Újpest városközpont és vonzáskörzetében – mintegy 4000 db. közterületi várakozóhely vizsgálatával mértük fel a kritikus területeket. Ez azt jelentette, hogy két egymást követő héten egy-egy nap reggel 7 óra és 19 óra között óránként mértük a parkolóhelyek foglaltságát és a parkolási időtartamot. Ezen felül éjszaka 24 és 04 óra között is vizsgáltuk a parkolóhelyek foglaltságát. Az eredmények azt mutatták, hogy éjszaka több olyan – elsősorban lakótelepi – terület van, ahol a foglaltság meghaladta a 100%-ot (egyes helyeken elérte a 115%-ot), azaz a járművek egy része szabálytalan módon várakozott. Napközben az egésznapos várakozás (tárolás) volt a domináns. A munkába járó forgalom a várakozóhelyek közel egy ötödét foglalja el. A szabályozás célja, hogy az ilyen irányú és a tartós várakozási igényt jelentősen csökkentse vagy megszüntesse, mely eredményeként a rövid idejű várakozásokra szabadul fel hely, illetve a ma szabálytalanul várakozók is fognak szabályos lehetőséget találni.”