Megtalálták és azonosították Boldog Sándor István ereklyéit

Mint ismeretes, Sándor István a Clarisseum nyomdászaként dolgozott, de közben sokat foglalkozott az ifjúsággal, elsősorban a szegény sorsú gyerekek nevelését tartotta küldetésének. 1950-ben az állam betiltotta a szerzetesrendek, így a szaléziak tevékenységét is. Sándor István illegalitásban folytatta az ifjúsággal való foglalkozást, míg fel nem jelentették. Miután egy jóakaró bizalmasan értesítette Sándor Istvánt, hogy figyelik, a rendi vezetőség megszervezte számára a külföldre menekülést. Hamis útlevéllel már a nyugati határ közelében járt, amikor úgy döntött, inkább vállalja akár a vértanúságot is, de nem hagyja magukra a reá bízott fiatalokat. Az Államvédelmi Hatóság koholt vádak alapján letartóztatta, majd halálra ítélte. 1953. június 8-án kivégezték.

A sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy hosszas levéltári kutatás előzte meg Sándor István sírjának beazonosítását, melybe öt társával együtt temették el. Miután kiderült, hogy a kőbányai temető 301-es parcellájának 2-es sírja lehet a mártír nyughelye, exhumálták földi maradványait. A csontmaradványok antropológiai vizsgálata a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ, Bűnügyi Igazságügyi Szakértői Igazgatóság, Genetikai Szakértői Intézet, Referencia-minta Vizsgáló Osztály antropológiai laboratóriumában történt meg. A Dudás Eszter igazságügyi antropológus szakértő által elvégzett vizsgálathoz a Vértanú, valamint férfi édes testvére által egykor lezárt borítékok, illetve a rajtuk elhelyezett bélyegek szolgáltak referenciaként a DNS szintű sikeres azonosításhoz. Így teljességgel bizonyosságot nyert, hogy a feltárt sírban valóban Sándor István ereklyéit találták meg, akit egyébként mártírságáért 2013-ban szenteltek boldoggá.

P. Pierluigi Cameroni SDB a Szentté és Boldoggáavatási Bizottság római felelőse felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy napra pontosan 6 évvel ezelőtt hirdette ki Ferenc pápa Sándor István vértanúságát, s engedélyezte boldog dekrétumának kihirdetését. Mint mondta, különösen érdekes és fontos, hogy ez a dátum egybeesik Sándor István ereklyéinek megtalálásával. A sajtóeseményen jelen volt Havasi József SDB szalézi szerzetes, egykori tartományfőnök, aki maga is a Clarisseumban teljesített szolgálatot, s fogadalomtételén Sándor István volt az egyik tanú. Ő így emlékezett az újpesti mártírra:

– Hűséges volt, és volt bátorsága abban az időben is kiállni és folytatni a hivatását: foglalkozni a fiatalokkal, tanúságot tenni Krisztus mellett, hirdetni Krisztus evangéliumát.

Ozsváth Kálmán, Újpest önkormányzati képviselője is részt vett a tájékoztatón, s kérdésünkre, hogy mit is jelent Újpest számára Sándor István személyisége, a következőket válaszolta:

– Annak, hogy megtalálták Boldog Sándor István ereklyéit, történelmi jelentősége is van, hiszen hogyha valaki nem annyira gyakorolja a vallását, vagy nem érintette meg még ez a téma, akkor is egyfajta történelmi korképet állíthat saját maga elé, megláthatja, tanulhat belőle, felelevenítheti a tudását arról, amit a II. világháború utáni kommunista diktatúra Magyarországon elkövetett. Fontos megemlítenem, hogy most, amikor a XXI-ik század elején arra biztatják a fiatalokat, hogy elhagyják szülőföldjüket – sok esetben csak a jobb megélhetés reményében – Sándor István egy kiváló példa arra, hogy igazi hazafiként, a legvéresebb kommunista diktatúra alatt is itt maradt Újpesten, Magyarországon, és az életét a fiatalokért áldozta.

P. Ábrahám Béla SDB tartományfőnök bejelentette, hogy Boldog Sándor István koponyaereklyéjét nagy valószínűséggel az újpesti Clarisseumban helyezik majd el.

Prófusz József