Emlékezzünk együtt a 13 éve elhunyt Szusza Ferencre!

Szusza Ferenc neve összefonódott Újpesttel. Sőt, a legendás csatár maga volt az Újpest. Kilencvenhat éve a Szekszárdi úti Juta-házban született, de labdarúgóként csak egyetlen klubot erősített: az Újpestet. Hívhatták Újpest FC-nek, Újpesti TE-nek, Budapesti Dózsának, Újpesti Dózsának, változhatott a klub életében bármi, Szusza Ferenc jelentette az állandóságot. A klub abszolút rekordere, a hűség mintaképe, nála több alkalommal senki nem lépett pályára lila-fehér mezben, és nála többször senki nem lőtt gólt a csapatunkban.

Már a belépője is tökéletesre sikerült: 1941. február 23-án, alig tizenhét évesen szerepelt először az Újpestben, és a Kispest elleni mérkőzésen még az első félidőben mesterhármast rúgott. 1941 és 1960 között összesen 463-szor szerepelt az Újpestben, és 393 alkalommal talált a hálóba, majdnem 20 éven keresztül, 23 szezonon át kirobbanthatatlan volt az újpesti kezdőcsapatból.

1945-ben, 1946-ban, 1947-ben és 1960-ban is bajnoki címet szerzett, ám gólkirály egyszer sem volt, pedig kétszer is igencsak közel volt hozzá. Ennek ellenére ő a magyar labdarúgás örökös gólkirálya: 393 találata valószínűleg örök időre elérhetetlen csúcs marad. Csak egyetlen klub színeiben játszva Szusza Ferenc lőtte a legtöbb bajnoki gólt a földkerekségen.

Szusza Ferenc egyébként 1938-tól szerepelt az Újpest utánpótlás-csapatában, és több mint 40 éven át a klub igazolt játékosa volt, hiszen még az 1980-as években is pályára lépett lila-fehér színekben – hivatalos mérkőzésen – méghozzá az újpesti öregfiúk-csapatban.

Pályafutása 1949-ig töretlenül ívelt felfelé. A negyvenes évek közepén már Európa legjobb góllövő csatáraként emlegették. A bajnokságban minden évben a legjobb góllövők között szerepelt, és a válogatottban is ontotta a gólokat. Aztán az évtized végén, egy válogatott meccs előtti utolsó edzésen a debreceni stadionban egy gödörbe lépett, és kibicsaklott a jobb térde. A sérüléséből rendkívül nehezen gyógyult fel, és a felépülése után már csak ritkán vették számításba a válogatottnál. Benne volt a helsinki olimpiára utazó keretben is, de a válogatott szabójánál tudta meg: öltönyét átszabták másra.

Pályafutása befejezése után edzőként dolgozott az Újpestnél (1963-65, 1981), Egerben (1969), Győrben (1962-1963, 1966-1968), Lengyelországban a Górnik Zabrzénál (1970-1971), ahol bajnok és kupagyőztes is lett. Ezután Spanyolországba vezette az útja, a Real Betisnél (1972-1977) – itt utolsó évében spanyol kupagyőztes lett – és az Atlético Madridnál (1978-1979).

Újpesten 69, összesen pedig 211 NB I-es mérkőzésen ült a kispadon szakvezetőként, lila-fehér edzőként bronzérmet ünnepelhetett a csapattal. Spanyolországban hatalmas edzői karriert futott be és a „Mágus” becenevet kapta.

Szusza Ferenc színészként is helyt állt, Keleti Márton alkotásában a „Civil a pályán” című filmben főszerepet kapott, ahol természetesen futballistát és gyári munkást alakított.

1996-ban megkapta Újpest díszpolgára címet. Szusza Ferenc megérte azt is, ami csak a legnagyobbaknak (Hidegkuti Nándornak, Puskás Ferencnek, Illovszky Rudolfnak) adatik meg, hogy még életében stadiont neveztek el róla: 2003. október 25-én a Megyeri úti stadion az ő nevét vette fel.

Szusza Ferencet, a magyar élvonal gólrekorderét a Megyeri temetőben helyezték végső nyugalomra. 2017-ben bronzszobrot állítottak a világhírű futballista emlékére, amelyet Szabó Sándor Ferenc alkotott meg.

Fotó: nemzetisport.hu