Simet László: Arra nem gondoltam, hogy lezuhanhatok

, , , , , , ,
  •  
  •  
  •  

Cirkusztörténelmi attrakcióval készült a világhírű Simet László. Az újpesti artista április 15-én, a Duna felett kifeszített kötélen egyensúlyozott át Budáról Pestre az Erzsébet- és a Szabadság híd között. A művész elárulta, hogyan készült a mutatványra, tartott-e attól, hogy baleset éri, illetve mire gondolt a magasságban.

Cirkusztörténelmi artistaprodukcióval csatlakozott a Fővárosi Nagycirkusz a 10. Nemzetközi Színházi Olimpiához és Budapest egyesítésének 150. évfordulójához a cirkusz világnapja alkalmából. Április 15-én a Duna felett kifeszített drótkötélen egyensúlyozva sétált át a folyó egyik partjáról a másikra Simet László. Az érdemes művész kitüntetéssel is elismert artista Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója ötletét valósítja meg.

Simet Lászlónak már fiatalon eszébe jutott, hogy milyen komoly attrakciónak számítana a folyó felett átsétálni, ezért örömmel mondott igent a felkérésre.

– Rögtön kijelentettem, hogy egy olyan magasságot tartok célszerűnek meghatározni, ami még inkább emlékezetessé teszi a produkciót a közönség és a magam számára is – mondta a produkció előtt. – Így jött az elképzelés, hogy a drótkötelet 40 méteren, vagyis körülbelül egy tízemeletes ház magasságában feszítsék ki. Ilyen soha nem volt Magyarországon, és valószínűleg egy jó darabig nem is lesz.

A magasdrótos artisták cirkuszi körülmények között jellemzően 6-10 méteren dolgoznak. A 40 méteres magasság ennek alapján valóban extrémnek számít. Kérdés, hogy a produkció bemutatásának szempontjából technikailag van-e a kettő között lényeges különbség.

– A tervezett szám különleges nehézségét maga a Duna adta. A két daru közé kifeszítendő, 22 milliméter vastag drótkötél hossza 300 méter. Én általában 15 méterenként szoktam merevítőpontokat elhelyezni, de a hely adottságai csak 25 méterenként tette ezt lehetővé.

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

A vízen három uszály horgonyozott, melyekre A-betű alakban ereszkedtek le a kötelek, ezeket artistanövendékek és tanárok feszítették. A magasság lépéstechnikailag nem módosította a feladatomat, de pszichológiailag annál inkább – mondta a mutatvány után Simet László.

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

A négyméteres magasság az én esetemben – ahogy mondta – a vicc kategóriába tartozna, de a 40 méteres már számára is kihívás volt. Ott már komoly fejmunkára volt szükség.

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

– Túl sok mindenre nem gondolhattam odafenn, hiszen hatalmas koncentrációra volt szükségem, hogy a teljes lényem a kötélre fókuszáljon. Először felmentem a kosárba, igazából ott találkoztam először a látvánnyal. Amikor elindultam, olyan volt, mint amikor a lóra felteszik a szemellenzőt. Akkortól kezdve csak mi ketten léteztünk: én és a drót.

Simet László elismerte, alacsonyabb magasságban máshogy működnek az ember izmai, mint negyvenen.

– Három labdával egy kis gyakorlást követően bárki képes zsonglőrködni, de ha egy fegyvert rászegeznek, mondván, ha leesik egy labda, meghúzzák a ravaszt, lehet, hogy a legkiválóbb artistának is megremeg a keze. Egyébként, tisztában voltam vele, hogy lezuhanhatok, de ezzel az eshetőséggel nem számoltam. Biztos voltam magamban, csak az időjárás „idegesített” egy keveset. De, szerencsére az égiek vagy ki tudja ki vagy mi velem voltak, az eső nem esett és a szél is barátságos volt.

Gergely Gábor