Időről időre felmerül egy szabadstrand létrehozásának kérdése az újpesti Duna-parton, amely vonzó lehetőséget kínálna a fürdőzésre és a kikapcsolódásra a helyi lakosok részére. Újpest Önkormányzata megvizsgálta a kérdéses partszakasz természeti és infrastrukturális adottságait, valamint a törvényi-, biztonsági- és tulajdonjogi lehetőségeket és úgy találta, a fejlesztés a jelen körülmények között nem megvalósítható.
Az önkormányzat képviselő-testületének 2024. november 28-i ülésén dr. Trippon Norbert polgármester megbízta a feladatkörrel rendelkező alpolgármestereket, hogy a Városfejlesztési- és Városüzemeltetési Bizottság részére készítsenek tájékoztatót, melyben megvizsgálják, alkalmas-e az újpesti Duna-part egy szabadstrand kialakítására. A Déri Tibor alpolgármester által a bizottság 2025. február 27-i ülésén bemutatott jelentés szerint egyértelmű, hogy a kérdéses partszakasz nem rendelkezik elegendő szabad területtel, megfelelő infrastruktúrával, és biztonsági adottságokkal egy ilyen fejlesztéshez.
Egy fürdőhely kijelölésénél számos körülményt figyelembe kell venni, ilyen például a szennyvíz bevezetési ponttól való minimum 5 kilométeres távolság. Az újpesti Duna-part esetében kockázati tényezőt jelenthet az Észak-Pesti Szennyvíztisztító Telep közelsége, valamint a közelben található hajózási veszteglőhelyek, melyek a hajók által keltett örvények és hullámzás, valamint a vízszennyeződés miatt is veszélyessé tehetik a fürdőzést. Nem elhanyagolható a Palotai-sziget természetvédelmi oltalom alatt álló területének helyzete. A kis sziget fontos élőhelyet biztosít a Duna-menti árterekre jellemző növény- és állatfajoknak, ezt a természetes, törvény szerint megőrizendő ökoszisztémát feldúlná egy esetleges strandépítkezés.
A közművesítés, a parkolási lehetőségek és a szükséges építmények hiánya szintén olyan korlátokat jelent, amelyek gyakorlatilag ellehetetlenítik egy fürdőhely fenntartható és szabályos üzemeltetését. Korlátozott a rendelkezésre álló a hely: a partszakasz nagy része túlságosan keskeny vagy természetvédelmi területként védett, így nem biztosítható a fürdőhelyek számára előírt személyenkénti 10 négyzetméteres pihenőterület. Jelenleg nincs kiépített ivóvíz-, csatorna- és áramhálózat, ezért az alapvető higiéniai feltételek biztosítása is rendkívül nehézkes lenne. A környék parkolási kapacitása korlátozott, így megfelelő mennyiségű parkolóhelyet sem lehetne biztosítani.
A Duna újpesti szakaszának legészakibb része, a Flottilla-öböltől északra elterülő partvidék első pillantásra ideális helyszínnek tűnhet egy kijelölt fürdőhely szempontjából a terület viszonylagos érintetlensége, a városi forgatagtól való távolsága és a természetes vízparti jellege miatt. Azonban ez a partszakasz a Fővárosi Vízművek egyik kiemelten fontos parti szűrésű vízbázisához tartozik, melynek védelmi előírásai jelentősen korlátozzák az itt folytatható tevékenységeket.
A fürdés kifejezetten tiltott tevékenységnek minősül, amely az ivóvízbázis biztonságát veszélyeztetheti, hiszen a fürdőzők által használt kozmetikumok, naptejek és más vegyi anyagok bejuthatnak a vízbe, a nagyobb emberi jelenlét és az infrastruktúra kiépítése megnöveli a szennyeződések bejutásának kockázatát, a parti ökoszisztéma sérülése és a talaj vízáteresztő képességének megváltozása pedig befolyásolhatja a víz természetes tisztulási folyamatát. A Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója hivatalos állásfoglalásában is megerősítette, hogy a vízbázis területén a fürdés tiltott tevékenyég, egy szabadstrand létesítése nem engedélyezhető.
A biztonsági szempontok sem teszik lehetővé egy fürdőhely kialakítását az újpesti Duna-parton, ugyanis a folyó az érintett szakaszon erősen változó vízmélységi és áramlási körülményekkel rendelkezik, amelyek jelentős kockázatot jelenthetnek a fürdőzők számára. A meder mélysége alacsony vízállás esetén is sok helyen meghaladja az 1,2 métert, mely azt jelenti, hogy a fürdőzők rövid idő alatt mélyvízbe kerülhetnek, emellett egyes szakaszokon hirtelen mélyülő mederrészek is előfordulnak, amelyek további veszélyforrást jelenthetnek. Az újpesti Duna-szakasz egyik sajátossága, hogy a folyó sodorvonala jelentős hosszban a part közelében fut, mely azt jelenti, hogy a part mentén is erős vízáramlások tapasztalhatóak.
A Duna áramlása a fürdőzőkre nézve többféle kockázatot hordoz. Erős vízáramlás esetén a folyó sodrása könnyen elsodorhatja a kevésbé tapasztalt úszókat, akik gyorsan olyan mély területre kerülhetnek, ahonnan már nehéz biztonságosan visszatérni a partra. Bizonyos szakaszokon az áramlás következtében helyi örvények alakulhatnak ki, amelyek váratlanul lefelé húzhatják a fürdőzőket; ezek a jelenségek azért is különösen veszélyesek, mert a felszínen gyakran alig észrevehetők. Az újpesti partszakaszon intenzív hajóforgalom zajlik, amely erőteljes hullámverést generálhat, ezek a hullámok a sekélyebb partszakaszokon is váratlanul megnövelhetik a vízmélységet, és veszélyeztethetik a fürdőzők biztonságát.
Egy természetes fürdőhely kijelölése nemcsak környezeti és biztonsági szempontokat, de tulajdonjogi kérdéseket is érint; az újpesti Duna-parti területek használatának egyik legnagyobb akadálya az összetett tulajdonosi szerkezet. A partszakasz természetvédelmi oltalom alatt álló területeinek nagy része árterület, amely a Fővárosi Önkormányzat kezelésében van, Újpest Önkormányzata csupán nagyon csekély területrésszel rendelkezik, az Üdülő sor mentén, ezért saját hatáskörében nem is lenne képes jelentősebb fürdőhelyet kialakítani.
Az újpesti Duna-part legnagyobb része magántulajdonban van, így egy fürdőhely kijelölése kizárólag a tulajdonosok beleegyezésével, hosszas egyeztetéseket követően történhetne meg. Emellett a magántulajdonosok saját fejlesztési elképzelései is korlátozhatják a közösségi célú fürdőhely kialakítását, hiszen egyes területeken rekreációs vagy ipari célú hasznosítás zajlik. A part egyes részein katonai- és vízbázis területek találhatóak, melyek a Honvédség és a Fővárosi Vízművek kezelésében állnak, ezeken a részeken a törvények szerint tilos bármilyen hasonló fejlesztés. Végül, az Újpesti vasúti hídnál lévő területek a Magyar Állam tulajdonában vannak, de hosszú távra bérbe adták őket, így a gyakorlatban a bérlők jogai érvényesülnek.
A tulajdonviszonyok vizsgálata alapján megállapítható, hogy az újpesti Duna-part egyik részén sem áll rendelkezésre olyan, közvetlenül kijelölhető, szabadstrand részére alkalmas terület, amely megfelelne a jogszabályok adta lehetőségeknek és feltételeknek.